Szerverelhelyezés irodában, szerverteremben.
A processzorok teljesítményének növekedése lehetővé teszi, a feladatok növekedése meg szükségessé, hogy egyre többen állítsanak be kiszolgálókat. Ám ezeknek nem irodai vagy műhelyi körülmények kellenek.
Még egy irodai vagy otthon használt gép esetében sem közömbös, hogy azt hogyan helyezzük el – és ezzel többé-kevésbé mindenki tisztában van. Ott a legfontosabb kérdés, hogy mennyire hozzáférhető az optikai meghajtó, a fejhallgató, a mikrofon vagy az USB csatlakozója. Az sem rossz, ha a gép nem a padlón áll, különösen szőnyegpadlón, mert rengeteg port, szöszt beszív, ami lerakódik a hőátadásra szolgáló felületeken, belemegy a csapágyakba, a ventilátorok pedig hangosak lesznek, esetleg leállnak. Nem utolsósorban a merevlemezek meghibásodásában is közrejátszhatnak. A kiszolgálók elhelyezésében még nagyobb gonddal kell eljárni: mindenekelőtt a kiszolgálókat nem szerencsés olyan helyen állomásoztatni, ahol nagy jövés-menés van. Ez már egy olyan iroda esetében is igaz, ahol mindössze egy kiszolgálót használnak, például nyomtatáshoz, állománykiszolgálásra, valamint levelezőszerverként. Sőt egy ilyen cég számára a szerver üzemképessége rendkívül fontos, hiszen ha leáll, minden szolgáltatás megszűnik.
MINIMÁLFIZIKA Tekintsük át, milyen jellemzőket kell figyelembe venni. A szerverek viszonylag nagy áramot igényelnek: az izmosabb processzorok igénye 150 watt fölött van. Összehasonlításul, egy noteszgép processzora 20 watt körül fogyaszt. A táblázat a processzorokat mint legnagyobb fogyasztókat mutatja, de a hálózati kártya, a háttértárak, a memória és nem utolsósorban a levegő mozgatását végző ventilátorok is áramot igényelnek. A bemenő áram hővé alakul, és a hűtőfelületeken át távozik. Emellett a szerverek hangja sem elhanyagolható: a levegő gyors áramlása hangos, irodában nem lehet mellette dolgozni. A gyártók ma már ráébredtek, hogy nem megoldás a szerverek fogyasztását növelni azzal, hogy tessék a környezetét jól hűteni, mivel a hűtés is energiát igényel, nem is keveset. A gyártók ma már jóval energiatakarékosabb megoldásokkal szolgálnak, de ez csak azt jelenti, hogy az újabb és újabb szerverek energiaigénye lassabban növekszik. Az eszközök hőleadását sokszor BTUban adják meg, ez a „British Thermal Unit”, amely nem metrikus mértékegység. A metrikus rendszerben joule a mértékegysége. 1 watt körülbelül 3,41 BTU/óra.CÉLOK A szerverek elhelyezésekor több szempontnak kell megfelelni: megfelelő minőségű árammal kell ellátni azt a helyet, ahol elhelyezzük, valamint gondoskodni kell a helyiség hűtéséről és a megfelelő fizikai biztonságáról. Ezek együtt elég sokba kerülnek, a kialakított terület nagyságával arányosan a költségek is jelentősen nőnek. A szerverek és más kiegészítő eszközök megfelelő kiválasztásával azonban elérhetjük, hogy kisebb terület is elegendő legyen, amelynek értelemszerűen olcsóbb a hűtése és a biztosítása is. Nem hallgathatjuk el, hogy az is megoldás, ha a drága szerverszoba kialakítása helyett azt bérbe vesszük: ekkor a szerverszoba kialakításának feladatát a sokkal egyszerűbb távoli menedzsment kialakítására redukálhatjuk.
ÁRAMELLÁTÁS Teljesen nyilvánvaló, hogy az áramellátásra szünetmentes tápegységeket kell használni. A kiválasztáshoz abból kell kiindulni, hogy mire van az üzemeltetéshez szükség. A követelmény lehet, hogy áramszünet, ellátási zavar esetén a szerverek rendben le tudjanak állni, a másik véglet pedig, hogy a külső áramellátástól függetlenül mindig rendelkezésre álljon a megfelelő táplálás. Ha csak leállítani akarjuk a szervereket, akkor egy megfelelően méretezett, felügyelhető UPS elegendő. Egy szervernél ez egyszerű feladat, megnézzük, mennyit fogyaszt, és a szerint választunk egy szünetmentes tápegységet. Több szerver esetén már olyan UPS kell, amely mindet elbírja, és megfelelő szoftvertámogatása van ahhoz, hogy szükség esetén a kiszolgálókat le tudja állítani. A komolyabb szerverek és más eszközök – elsősorban a tárolórendszerekre gondolunk – két (esetleg több) tápegységgel rendelkeznek. Ha van rá mód, érdemes a két tápegységet két külön helyről táplálni, vagyis két UPS-t használni, esetleg többfázisú UPS-t. Ahol a folyamatos üzem fontos, és áramszünet esetén sem engedhető meg a leállás, ott gondoskodni kell alternatív energiaforrásról, és ehhez megfelelő üzemanyagról. Erre leginkább a dízelmotorral hajtott generátort használják, amelyek nagy választékban kaphatók. Szünetmentes táplálásra ekkor is szükség van – arra a pár percre, amíg a generátor elindul.
Áramtermelésre használható az APC energiacellával működő tápegysége is: ez hidrogént igényel, ebből termel áramot. Teljesen hangtalan és környezetbarát módon működik, ám sokkal drágább, mint a dízelgenerátor. Ugyanakkor meggondolandó, hogy a gázolajat könnyebb tárolni vagy a hidrogénpalackokat. Ha mi gondoskodunk saját energiatermelésről, ne felejtsük el, hogy a hűtés is igényel energiát. Jó, ha szervereink tovább tudnak működni, de ha a hűtés leáll, a kiesése fél óra alatt komoly kárt tud okozni. A szerverekhez az áramot ne hosszabbítókkal, a földön heverő elosztókkal juttassuk el, használjunk erre szolgáló eszközöket. Több gyártó kínál PDU-eszközöket, amelyeket rackszekrénybe is szerelhetünk. Ezek első ránézésre hoszszabbítók, de távolról, hálózaton keresztül – esetleg soros kapun – vezérelhetők, illetve ellenőrizhető, hogy melyik csatlakozóján mekkora a terhelés. A PDU arról is tud riasztást küldeni, ha egyik szerver leállt, esetleg csak kihúzták a csatlakozóját.
HÁLÓZAT, SZERVEREK A szerverszobában a hálózat aktív eszközeit is érdemes elhelyezni, több okból. Egyrészt ezek nem termelnek annyi hőt, és a melegedésre sem annyira érzékenyek, de élettartamukat erősen csökkenti, ha melegben működnek, másrészt itt könnyebb gondoskodni a biztonságos hozzáférésről. Ráadásul a szerverszobában már van szünetmentes táplálás. Érdemes a külső vonalakat is itt végződtetni, szintén a már kialakított védett hely, illetve a szünetmentes táplálás miatt. A kiszolgálók ma már tipikusan két darab gigabites hálózati csatlakozóval érkeznek. Érdemes a hálózatot redundánsan kialakítani, így két kapcsolót használhatunk a szerver két hálózati csatlakozójához. Ha nem csak egy-két kiszolgálóról van szó, akkor érdemes rackszekrénybe építkezni. Ezek külön is zárhatók, és noha sűrűn vannak benne a készülékek, a hűtést biztosító levegő áramlása jól irányítható, és viszonylag kis alapterületen sok eszköz fér el: egy rackszekrénybe minden nehézség nélkül több terabájtnyi tároló- és 20–25 proceszszornyi kiszolgáló-, valamint mentőegység építhető be.
HŰTÉS Az adatközpont, szerverszoba hűtése mindig fogas kérdés. Az áramellátás módját, eszközét, esetleg még a szerverek elhelyezését is meg lehet változtatni, ha nem is könnyen, de a rosszul méretezett, rosszul beépített hűtést sokkal nehezebb kijavítani. Mivel egy szerverszobában a helyiség méretéhez képest a szokásosnál sokkal több hőt termelő eszköz található, ezért az a hűtés, amely egy hasonló nagyságú irodához általában elég, itt kevés lesz. Tudni kell, mennyi energiát fogunk hővé alakítani, valamint azt is, hogy ezek hogyan helyezkednek el. Hogy mennyi eszközünk van, azt tudjuk, ki lehet számolni, ezek mennyi hőt termelnek. Egy 2U magas hagyományos szerver körülbelül 450 wattot termel. Egy MSA1000 tárolóegység 550–560 wattot 4U magasságban. Egy pengeszerver kerete típustól függően 6–10U magas, egy-egy kiszolgáló benne 40–100 wattot fogyaszt, és 6–8 darab fér el benne, amelyek összfogyasztása maximum 800 watt. Egy rackszekrény 42U magas, ha telerakjuk mindenféle kiszolgálóval, tárolóval, akkor 5–9,5 kW fogyasztás jön ki – nem véletlen, hogy rackszekrényeknél, ha nem tudják pontosan, mi kerül bele, általában 10 kW teljesítménnyel számolnak. Ha csak fél rackszekrényt tervezünk a szerverszobába, akkor is úgy kell méretezni az áramellátást, mintha tele lenne, vagyis 8–10 kW-ot szekrényenként, mert sokkal egyszerűbb még egy szervert venni, mint a hűtést hozzáigazítani a megnövekedett hőtermeléshez. A hűtés hatékonyságát fokozza, ha a levegőt megfelelő irányba áramoltatjuk. Egy-két kiszolgáló esetén az is elég, ha a levegőt egy falra szerelt klímával hűtjük – bár ez az igazán hatékony megoldásoktól igencsak messze van. Ahol meleg a levegő, onnan szívjuk el, és a hideg levegőt pedig ott fújjuk be, ahonnan a gépek is szívják a levegőt. Ne küzdjünk a természettel, felesleges. A meleg levegő felfelé száll, azt felülről könynyebb elszívni, és a hideg levegőt alul fújjuk be. Tipikus hiba a hűtés kialakításában, hogy a lehűtött levegőt felülről fújják a szekrényekre, ahová nem tud bejutni, mert beleütközik a felfelé áramló meleg levegőbe. Ahol van álpadló, ott közvetlenül a rackszekrények alá lehet vezetni a hideg levegőt. Az egyrészt a gépek előtt feláramlik, amit a gépek beszívnak, másrészt segít felemelni a gépből kiáramló meleg levegőt. Ha már hatnál több rackszekrényünk van, a szekrények elhelyezésével is segíthetjük a levegő áramlását. Ha a hátlapjukkal egymás felé rakjuk őket, köztük egy folyosót hagyva, akkor a meleg levegő egy helyre kerül, és gyorsan emelkedik, ami segít a lehűtött levegőt beáramolni. Az APC kínál ilyen kész megoldásokat. Ha esetleg nincs módunk szerverszobát kialakítani, és csak kevés eszközt kellene elhelyezni, akkor építhetünk rackszekrény méretű szerverszobát. Ez gyakorlatilag egy körbeépített rackszekrény, amely tartalmazza a hűtést és a hangszigetelést, és akár egy iroda sarkában is elhelyezhetjük. A Knürr, az APC, a Littar, a Liebert, de a nagy hardvergyártók is kínálnak ilyen megoldásokat. Az ilyen teljesen zárt rendszereknél a tervezők nagyobb szabadságot kapnak: a levegő áramlása jobban szabályozott, akár 30 kW teljesítmény is bezsúfolható. Sőt készülnek folyadékhűtéses kivitelben is. Egyáltalán nem nevezhető olcsónak, de hatékonyságban nehezen verhető. Ellentétben azzal, amikor egy kis szoba falára szerelt klíma működik, zavaros áramlási viszonyokkal; itt a szoba bérleti díja és a klíma nagy fogyasztása mind költségnövelő tényező. Egy ilyen rackszekrény alig egy négyzetmétert foglal el, és a hűtésre fordított energia arányában kisebb, mintha egy szobát kell lehűteni. Arról nem is beszélve, hogy ha költözni kell, melyiket egyszerűbb vinni.
BIZTONSÁG A szerverszobák, adatközpontok esetében nagyon fontos a biztonság, a megfelelő védettség. Ezt a kialakításkor vegyük figyelembe. Ne nézzen utcára ablaka, még akkor sem, ha ráccsal védjük. A legjobb, ha egyáltalán nincs ablaka. Legyenek bent szenzorok: mozgásérzékelő, kamera, hőmérő, páratartalom-mérő, tűz- és vízjelző, és nem árt, ha automatikus oltóberendezés is van, de ne árassza el vízzel a szervereket, hanem gázzal. Ezek az eszközök tudjanak riasztást küldeni: legjobb, ha SMS-sel tudják értesíteni az illetékest. A belépést nyilván szabályozni kell, de az erős ajtó, zár mellett ne feledkezzünk el a falról. Irodaházakban a közfalakat gipszkartonból alakítják ki, s ezeken könnyű átjutni. Ha ilyen a szerverszoba fala, érdemes valamilyen módon megerősíteni.
Forrás: Computerworld
