Amikor a 2000-es évek derekán bevezették a felhőalapú IT-t, megfizethetően kínálva számítási- és tároló kapacitást, az informatika világa végleg megváltozott. Habár az árak az évek során jelentősen csökkentek, a legtöbb vállalat a saját kárán tanulta meg, hogy a publikus felhő mégsem mindig olyan olcsó, mint amilyennek eleinte ígérkezett.

Nem törvényszerű, hogy a felhős megoldások mindig elérik az elvárt költségmegtakarítást!

Valójában a szervezetek gyakran szembesülnek a vártnál jóval magasabb felhőszámlákkal. Ez persze nem jelenti azt, hogy a publikus felhőbe való költözés hiba. A nyilvános felhő megkérdőjelezhetetlen előnyöket és innovációt nyújt az agilitás, a fogékonyság és a skálázhatóság terén. A hiba akkor alakulhat ki, ha a felhőbe való áttérés tudatos felhőmenedzsment, monitorozás és automatizált karbantartási terv nélkül valósul meg.

Hibrid felhő infrastruktúrák

Gondoljon egy kisebb, vagy közepes méretű mérnöki irodára, grafikai stúdióra, ahol a munkatársak akár vékony klienseken, akár kevésbé erős munkaállomásokon érik el az alkalmazás szerveren futó professzionális szoftvereket. Sokszor közösen dolgoznak ugyanazokon a fájlokon, illetve kép- és modell adatbázisokon, valamint mindezeket távolról, otthonról is el akarják érni. Gondoskodni szeretnének az adatok biztonságáról, de a napi munkában nem szeretnének várakozni a hatalmas fájlok le- és feltöltésére, vagyis nem akarnak mindent felköltöztetni a felhőbe. Ez egy tipikus példa arra, ahol egy hibrid felhős megoldás lehet az optimális IT infrastuktúra.

Másik példa: egy, a nyilvános felhőben üzemeltetett webhely összeköthető egy rendkívül biztonságos adatbázissal, amely a magánfelhőben (vagy helyszíni adatközpontban, on-prem) működik.