A Techworld meglepő cikket közölt a merevlemezek várható élettartamáról. A Carnegie Mellon Egyetem egy tanulmányát ismertető írás szerint a merevlemezek kevésbé megbízhatók, mint ahogy azt a gyártók állítják. A mintegy 100 ezer meghajtó meghibásodási adatait feldolgozó tanulmány olyan információkra épít, amelyeket valódi munkavégzés közben, pornak, vibrációnak és hőségnek kitett merevlemezekről gyűjtöttek be. A tanulmány szerint a „nagyüzemi” környezetben – például internetszolgáltatók szervereiben – használt meghajtók 2–4 százaléka mondja fel a szolgálatot évente, s ez sokkal rosszabb arány, mint a gyártók által megadott MTBF (Mean Time Between Failures – átlagos idő a meghibásodások között).

Kibontott merevlemez A tanulmány szerint a legdrágább Fibre Channel meghajtók semmivel sem megbízhatóbbak, mint a sokkal olcsóbb Serial-ATA-meghajtók. A titok nyitja,hogy éppen a legtöbb meghibásodásért felelős mechanikus alkatrészek azok, amelyek egy adott gyártónál azonosak a különböző csatolófelületű meghajtókban.
A közelmúltban a Google is kiadott egy értekezést a merevlemezek megbízhatóságáról. Ebben a merevlemezek SMART-szolgáltatásáról azt állapították meg, hogy az gyakorlatilag használhatatlan a várható hibák előrejelzésére, mert a tönkrement egységeknek csak a felében jelzett problémát.

Forrás: Computerworld

Szerverelhelyezés irodában, szerverteremben.

Szerverterem 1

A processzorok teljesítményének növekedése lehetővé teszi, a feladatok növekedése meg szükségessé, hogy egyre többen állítsanak be kiszolgálókat. Ám ezeknek nem irodai vagy műhelyi körülmények kellenek.

Még egy irodai vagy otthon használt gép esetében sem közömbös, hogy azt hogyan helyezzük el – és ezzel többé-kevésbé mindenki tisztában van. Ott a legfontosabb kérdés, hogy mennyire hozzáférhető az optikai meghajtó, a fejhallgató, a mikrofon vagy az USB csatlakozója. Az sem rossz, ha a gép nem a padlón áll, különösen szőnyegpadlón, mert rengeteg port, szöszt beszív, ami lerakódik a hőátadásra szolgáló felületeken, belemegy a csapágyakba, a ventilátorok pedig hangosak lesznek, esetleg leállnak. Nem utolsósorban a merevlemezek meghibásodásában is közrejátszhatnak. A kiszolgálók elhelyezésében még nagyobb gonddal kell eljárni: mindenekelőtt a kiszolgálókat nem szerencsés olyan helyen állomásoztatni, ahol nagy jövés-menés van. Ez már egy olyan iroda esetében is igaz, ahol mindössze egy kiszolgálót használnak, például nyomtatáshoz, állománykiszolgálásra, valamint levelezőszerverként. Sőt egy ilyen cég számára a szerver üzemképessége rendkívül fontos, hiszen ha leáll, minden szolgáltatás megszűnik.

Szerverterem 2

MINIMÁLFIZIKA Tekintsük át, milyen jellemzőket kell figyelembe venni. A szerverek viszonylag nagy áramot igényelnek: az izmosabb processzorok igénye 150 watt fölött van. Összehasonlításul, egy noteszgép processzora 20 watt körül fogyaszt. A táblázat a processzorokat mint legnagyobb fogyasztókat mutatja, de a hálózati kártya, a háttértárak, a memória és nem utolsósorban a levegő mozgatását végző ventilátorok is áramot igényelnek. A bemenő áram hővé alakul, és a hűtőfelületeken át távozik. Emellett a szerverek hangja sem elhanyagolható: a levegő gyors áramlása hangos, irodában nem lehet mellette dolgozni. A gyártók ma már ráébredtek, hogy nem megoldás a szerverek fogyasztását növelni azzal, hogy tessék a környezetét jól hűteni, mivel a hűtés is energiát igényel, nem is keveset. A gyártók ma már jóval energiatakarékosabb megoldásokkal szolgálnak, de ez csak azt jelenti, hogy az újabb és újabb szerverek energiaigénye lassabban növekszik. Az eszközök hőleadását sokszor BTUban adják meg, ez a „British Thermal Unit”, amely nem metrikus mértékegység. A metrikus rendszerben joule a mértékegysége. 1 watt körülbelül 3,41 BTU/óra.CÉLOK A szerverek elhelyezésekor több szempontnak kell megfelelni: megfelelő minőségű árammal kell ellátni azt a helyet, ahol elhelyezzük, valamint gondoskodni kell a helyiség hűtéséről és a megfelelő fizikai biztonságáról. Ezek együtt elég sokba kerülnek, a kialakított terület nagyságával arányosan a költségek is jelentősen nőnek. A szerverek és más kiegészítő eszközök megfelelő kiválasztásával azonban elérhetjük, hogy kisebb terület is elegendő legyen, amelynek értelemszerűen olcsóbb a hűtése és a biztosítása is. Nem hallgathatjuk el, hogy az is megoldás, ha a drága szerverszoba kialakítása helyett azt bérbe vesszük: ekkor a szerverszoba kialakításának feladatát a sokkal egyszerűbb távoli menedzsment kialakítására redukálhatjuk.

Szerverterem 3

ÁRAMELLÁTÁS Teljesen nyilvánvaló, hogy az áramellátásra szünetmentes tápegységeket kell használni. A kiválasztáshoz abból kell kiindulni, hogy mire van az üzemeltetéshez szükség. A követelmény lehet, hogy áramszünet, ellátási zavar esetén a szerverek rendben le tudjanak állni, a másik véglet pedig, hogy a külső áramellátástól függetlenül mindig rendelkezésre álljon a megfelelő táplálás. Ha csak leállítani akarjuk a szervereket, akkor egy megfelelően méretezett, felügyelhető UPS elegendő. Egy szervernél ez egyszerű feladat, megnézzük, mennyit fogyaszt, és a szerint választunk egy szünetmentes tápegységet. Több szerver esetén már olyan UPS kell, amely mindet elbírja, és megfelelő szoftvertámogatása van ahhoz, hogy szükség esetén a kiszolgálókat le tudja állítani. A komolyabb szerverek és más eszközök – elsősorban a tárolórendszerekre gondolunk – két (esetleg több) tápegységgel rendelkeznek. Ha van rá mód, érdemes a két tápegységet két külön helyről táplálni, vagyis két UPS-t használni, esetleg többfázisú UPS-t. Ahol a folyamatos üzem fontos, és áramszünet esetén sem engedhető meg a leállás, ott gondoskodni kell alternatív energiaforrásról, és ehhez megfelelő üzemanyagról. Erre leginkább a dízelmotorral hajtott generátort használják, amelyek nagy választékban kaphatók. Szünetmentes táplálásra ekkor is szükség van – arra a pár percre, amíg a generátor elindul.
Áramtermelésre használható az APC energiacellával működő tápegysége is: ez hidrogént igényel, ebből termel áramot. Teljesen hangtalan és környezetbarát módon működik, ám sokkal drágább, mint a dízelgenerátor. Ugyanakkor meggondolandó, hogy a gázolajat könnyebb tárolni vagy a hidrogénpalackokat. Ha mi gondoskodunk saját energiatermelésről, ne felejtsük el, hogy a hűtés is igényel energiát. Jó, ha szervereink tovább tudnak működni, de ha a hűtés leáll, a kiesése fél óra alatt komoly kárt tud okozni. A szerverekhez az áramot ne hosszabbítókkal, a földön heverő elosztókkal juttassuk el, használjunk erre szolgáló eszközöket. Több gyártó kínál PDU-eszközöket, amelyeket rackszekrénybe is szerelhetünk. Ezek első ránézésre hoszszabbítók,  de távolról, hálózaton keresztül – esetleg soros kapun – vezérelhetők, illetve ellenőrizhető, hogy melyik csatlakozóján mekkora a terhelés. A PDU arról is tud riasztást küldeni, ha egyik szerver leállt, esetleg csak kihúzták a csatlakozóját.

Szerverterem 4

HÁLÓZAT, SZERVEREK A szerverszobában a hálózat aktív eszközeit is érdemes elhelyezni, több okból. Egyrészt ezek nem termelnek annyi hőt, és a melegedésre sem annyira érzékenyek, de élettartamukat erősen csökkenti, ha melegben működnek, másrészt itt könnyebb gondoskodni a biztonságos hozzáférésről. Ráadásul a szerverszobában már van szünetmentes táplálás. Érdemes a külső vonalakat is itt végződtetni, szintén a már kialakított védett hely, illetve a szünetmentes táplálás miatt. A kiszolgálók ma már tipikusan két darab gigabites hálózati csatlakozóval érkeznek. Érdemes a hálózatot redundánsan kialakítani, így két kapcsolót használhatunk a szerver két hálózati csatlakozójához. Ha nem csak egy-két kiszolgálóról van szó, akkor érdemes rackszekrénybe építkezni. Ezek külön is zárhatók, és noha sűrűn vannak benne a készülékek, a hűtést biztosító levegő áramlása jól irányítható, és viszonylag kis alapterületen sok eszköz fér el: egy rackszekrénybe minden nehézség nélkül több terabájtnyi tároló- és 20–25 proceszszornyi kiszolgáló-, valamint mentőegység építhető be.

Szerverterem 5

HŰTÉS Az adatközpont, szerverszoba hűtése mindig fogas kérdés. Az áramellátás módját, eszközét, esetleg még a szerverek elhelyezését is meg lehet változtatni, ha nem is könnyen, de a rosszul méretezett, rosszul beépített hűtést sokkal nehezebb kijavítani. Mivel egy szerverszobában a helyiség méretéhez képest a szokásosnál sokkal több hőt termelő eszköz található, ezért az a hűtés, amely egy hasonló nagyságú irodához általában elég, itt kevés lesz. Tudni kell, mennyi energiát fogunk hővé alakítani, valamint azt is, hogy ezek hogyan helyezkednek el. Hogy mennyi eszközünk van, azt tudjuk, ki lehet számolni, ezek mennyi hőt termelnek. Egy 2U magas hagyományos szerver körülbelül 450 wattot termel. Egy MSA1000 tárolóegység 550–560 wattot 4U magasságban. Egy pengeszerver kerete típustól függően 6–10U magas, egy-egy kiszolgáló benne 40–100 wattot fogyaszt, és 6–8 darab fér el benne, amelyek összfogyasztása maximum 800 watt. Egy rackszekrény 42U magas, ha telerakjuk mindenféle kiszolgálóval, tárolóval, akkor 5–9,5 kW fogyasztás jön ki – nem véletlen, hogy rackszekrényeknél, ha nem tudják pontosan, mi kerül bele, általában 10 kW teljesítménnyel számolnak. Ha csak fél rackszekrényt tervezünk a szerverszobába, akkor is úgy kell méretezni az áramellátást, mintha tele lenne, vagyis 8–10 kW-ot szekrényenként, mert sokkal egyszerűbb még egy szervert venni, mint a hűtést hozzáigazítani a megnövekedett hőtermeléshez. A hűtés hatékonyságát fokozza, ha a levegőt megfelelő irányba áramoltatjuk. Egy-két kiszolgáló esetén az is elég, ha a levegőt egy falra szerelt klímával hűtjük – bár ez az igazán hatékony megoldásoktól igencsak messze van. Ahol meleg a levegő, onnan szívjuk el, és a hideg levegőt pedig ott fújjuk be, ahonnan a gépek is szívják a levegőt. Ne küzdjünk a természettel, felesleges. A meleg levegő felfelé száll, azt felülről könynyebb elszívni, és a hideg levegőt alul fújjuk be. Tipikus hiba a hűtés kialakításában, hogy a lehűtött levegőt felülről fújják a szekrényekre, ahová nem tud bejutni, mert beleütközik a felfelé áramló meleg levegőbe. Ahol van álpadló, ott közvetlenül a rackszekrények alá lehet vezetni a hideg levegőt. Az egyrészt a gépek előtt feláramlik, amit a gépek beszívnak, másrészt segít felemelni a gépből kiáramló meleg levegőt. Ha már hatnál több rackszekrényünk van, a szekrények elhelyezésével is segíthetjük a levegő áramlását. Ha a hátlapjukkal egymás felé rakjuk őket, köztük egy folyosót hagyva, akkor a meleg levegő egy helyre kerül, és gyorsan emelkedik, ami segít a lehűtött levegőt beáramolni. Az APC kínál ilyen kész megoldásokat. Ha esetleg nincs módunk szerverszobát kialakítani, és csak kevés eszközt kellene elhelyezni, akkor építhetünk rackszekrény méretű szerverszobát. Ez gyakorlatilag egy körbeépített rackszekrény, amely tartalmazza a hűtést és a hangszigetelést, és akár egy iroda sarkában is elhelyezhetjük. A Knürr, az APC, a Littar, a Liebert, de a nagy hardvergyártók is kínálnak ilyen megoldásokat. Az ilyen teljesen zárt rendszereknél a tervezők nagyobb szabadságot kapnak: a levegő áramlása jobban szabályozott, akár 30 kW teljesítmény is bezsúfolható. Sőt készülnek folyadékhűtéses kivitelben is. Egyáltalán nem nevezhető olcsónak, de hatékonyságban nehezen verhető. Ellentétben azzal, amikor egy kis szoba falára szerelt klíma működik, zavaros áramlási viszonyokkal; itt a szoba bérleti díja és a klíma nagy fogyasztása mind költségnövelő tényező. Egy ilyen rackszekrény alig egy négyzetmétert foglal el, és a hűtésre fordított energia arányában kisebb, mintha egy szobát kell lehűteni. Arról nem is beszélve, hogy ha költözni kell, melyiket egyszerűbb vinni.

Szerverterem tűzoltás

BIZTONSÁG A szerverszobák, adatközpontok esetében nagyon fontos a biztonság, a megfelelő védettség. Ezt a kialakításkor vegyük figyelembe. Ne nézzen utcára ablaka, még akkor sem, ha ráccsal védjük. A legjobb, ha egyáltalán nincs ablaka. Legyenek bent szenzorok: mozgásérzékelő, kamera, hőmérő, páratartalom-mérő, tűz- és vízjelző, és nem árt, ha automatikus oltóberendezés is van, de ne árassza el vízzel a szervereket, hanem gázzal. Ezek az eszközök tudjanak riasztást küldeni: legjobb, ha SMS-sel tudják értesíteni az illetékest. A belépést nyilván szabályozni kell, de az erős ajtó, zár mellett ne feledkezzünk el a falról. Irodaházakban a közfalakat gipszkartonból alakítják ki, s ezeken könnyű átjutni. Ha ilyen a szerverszoba fala, érdemes valamilyen módon megerősíteni.

Forrás: Computerworld

Őrizze meg likviditását, bízza a beruházást a GRENKELEASING-re! A kívánt szerverekhez, egyéb IT eszközökhöz hozzájuthat bérlet segítségével is.

  • Gépparkfejlesztés beruházás nélkül
  • Gyors és kontrolált eszközbeszerzés a likviditás fenntartásával
  • Adózás optimalizálása a bérleti dij költségként történő elszámolásával
  • Rugalmas és gyors ügyintézés
  • Kedvező bérleti dij
  • Rugalmas bérleti idő, kalkulálható dij
  • A géppark folyamatos fejlesztésének lehetősége

Ahhoz, hogy versenytársaival lépést tudjon tartani, vagy hogy mindig a legmagasabb technikai szinvonalon dolgozhasson, beruházások szükségesek. Az információ technológiában való gyors előrelépés azonnal meghozza a kivánt eredményt, ám tévképzet, hogy mindehhez saját tőkéjét igénybe kellene vennie vagy likviditását meg kellene terhelnie.

GrenkeLeasing logo

Bérlet és megtakarítás

A BÉRLET optimalizálja adómegtakaritását, mivel a bérleti dijat teljes egészében elszámolhatja költségként. Megőrizheti likviditását, valamint financiálisan független maradhat, megóvhatja saját tőkéjét, igy játéktere hitelek szempontjából számlavezető bankjánál megmarad. Cégünk tehát lehetőséget biztosit arra, hogy nagyobb mennyiségű beruházásokat tehessen, és igy Ön versenytársaival szemben jelent s lépésel nybe kerülhet. Mindez még kiadástervezetét sem fogja befolyásolni, hiszen a GRENKELEASING alacsony dijai megengedik Önnek, hogy egy jól definiálható időintervallumra költségeivel előre kalkulálhasson.

A cégünk által ajánlott konstrukció szerint a GRENKELEASING Magyarország Kft. megvásárolja az Ön által kiválasztott eszközt, melyet bérleti szerződés keretében használatába ad Önnek, illetve cégének.
A bérbe adott berendezés a GRENKELEASING könyveiben kerül kimutatásra. A GRENKELEASING a bérleti szerződés alapján meghatározott összegű és esedékességű dijat számláz ki, melyet a vonatkozó jogszabályokban meghatározott mértékű és elszámolható ÁFA terhel. A bérleti dij számlák nettó értéke az időarányos elhatárolás elvének figyelembe vételével költségként elszámolható.

Promise SuperTrak EX8350

Az otthoni felhasználóknak készült kiegészítő RAID-kártyák, valamint az alaplapi RAID-vezérlők, ha a formájuk mást sejtet is, nem valódi hardveres kártyák, mivel a gép központi processzorára támaszkodnak, a lemezműveletek tehát a proceszszort és a sínrendszert terhelik. A hardveres kártyáknak viszont saját processzoruk és memóriájuk van, vagyis a lemezműveletek sokkal kevésbé fogják vissza a gépet. A Promise SuperTrak EX8350 vezérlőre is ilyen, 128 mega báj tos DDR gyorsítótárat szereltek, s ennek jóvoltából az adatok torlódása akkor sem csökkenti nevezetesen a teljesítményt, ha több merevlemezt kell kiszolgálni. Fontos tény, hogy a RAID-kártyákon használt memórialapkák ECC hibajavítással dolgoznak, s ez tovább növeli a teljesítményt: az esetleg előforduló hibás adatokat ugyanis nem kell újra a vezérlőtől lekérdezni – feltéve, hogy a hiba javítható.

SATA-3.0Gbs

Az EX8350 sokféle funkciót kínál a felhasználónak (vagy rendszergazdának). Az első és legfontosabb: folyamatosan elérhetővé teszi a RAID-köteteket, illetve gondoskodik a biztonságukról. Az elromlott merevlemezeket kikapcsolás nélkül, kézzel kicserélhetjük, a Hot Swap módszerrel vagy Hot Spare üzemmódra állíthatunk egy másik merevlemezt, s ez az üzemmód azonnal és magától kicseréli a tömbben a hibás lemezt. A Promise vezérlője mindkét módszert ismeri – az alap lapi és az olcsóbb kiegészítő kártyás vezérlők nem tudják a Hot Spare-t. RAID-módokból nincs hiány: a RAID 0,1,5,6,10 és 50 a mai igényeket bőven kielégíti.

A kártya saját BIOS szoftverével konfigurálható a betöltődési folyamatban. Ez semmivel sem bonyolultabb, mint az olcsóbb vezérlők beállítása, sőt egy menetben is kiépíthetünk több kötetet, illetve az idő alatt, ameddig a vezérlő a paritáskódokat számolja, a háttérben a többi beállítással is foglalkozhatunk.

pci-express

A Promise SuperTrak EX8350-es kártya PCI Express ×4 csatolófelületen át kapcsolódik az alaplaphoz, de ez a csatolófelület sajnos nincs meg minden alaplapon, s emiatt az otthoni felhasználók némileg hátrányba kerülnek. Árából és félmagas építéséből azonban kiderül, hogy a nyolc SATA-merevlemez meghajtására alkalmas vezérlőt a kisebb kiszolgálók üzemeltetőinek szánták.
Mivel a kiszolgálók általában szerverparkban működnek, azért hiba esetén nagy szükség van a távoli konfi gurálásra, illetve a távoli felügyeletre. A Promise vezérlőprogramjának telepítése után webes felületen át – ha kell, titkosítva – elvégezhetjük a BIOS-ból lehetséges összes beállítást, és még felhasználói profi lokat is kialakíthatunk.

A SuperTrack EX8350-et otthoni felhasználóknak nem javasoljuk – a bruttó ára meghaladja a 100 ezer forintot –, kisebb állománykiszolgálókban viszont mindenképpen: a használatával ugyanis az alaplapi vezérlőkhöz képest hatalmas javulásra számíthatunk.

forrás: computerworld

tipikus virtuális szerver Legelső kérdésként próbáljuk meg definiálni, mit jelent a virtualizáció. A fogalom meglepő módon meglehetősen régi: már a hatvanas években is használták, és már akkor is igen széles körben. Nem túl egyszerű feladat tehát a pontos meghatározás – a fogalom a számítási erőforrások absztrakciójának viszonylag széles körét öleli fel. Legjobban úgy írhatjuk le, mint olyan technikát, amellyel elrejtjük erőforrásaink fizikai természetét más rendszerek, alkalmazások vagy felhasználók elől. Ez történhet úgy is, hogy egy fizikai erőforrást (szervert, alkalmazást, operációs rendszert, tárolóegységet) több logikai erőforrásként működtetünk, vagy épp fordítva: több fizikait (szervert vagy tárolóegységet) tüntetünk fel egyetlen logikai erőforrásként.

Friss tartalom! Nem hiszem, hogy talál ennél átfogóbb leírást a weben a Hibrid felhőről:
Hibrid felhő: teljes útmutató döntéshozóknak
(Vigyázat, hosszú! Mert tényleg teljes útmutató.)

Már a 60-as években megjelentek virtualizációs technikák, a 70-es években pedig teljesen általános volt, hogy a nagyobb számítógépeken több operációs rendszer is futott egymás mellett, egymástól függetlenül. Minden virtualizációs technológia közös pontja ez: elrejteni a technikai részleteket, „becsomagolni” a szerverünket/alkalmazásunkat. A fogalmat egyébiránt nem csak IT-környezetben használják, rengeteg irányítórendszer implementál virtualizált felületet egy komplex eszköz számára. Elég csak arra gondolnunk, hogy egy modern autó gázpedálja például nem csak az üzemanyag-áramlást szabályozza. Lévén a fogalom pontos meghatározása sem teljesen egzakt, a virtualizáció felhasználás szerinti felosztása sem egyszerű feladat. Többféleképpen lehet csoportosítani a különböző megoldásokat.

Szervervirtualizáció

Virtualizáció infrastuktúra A virtualizáció szó eredetileg egy bizonyos virtuális gép megalkotását jelentette hardver- és szoftverösszetevőkből. Pszeudo-gépeknek is hívták kezdetben, mostanában pedig a szervervirtualizáció kifejezés használata a leggyakoribb. A szerverek virtualizációja egyre népszerűbb, egészen egyszerű okokból: segítségével kiszűrhetjük a redundáns szervervásárlást, csökkenthetjük energiafogyasztásukat, ezzel együtt a hűtési költségeket is, több virtuális szerver futtatásával pedig teljesen ki lehet használni egy fizikai kiszolgáló számítási kapacitását. A virtualizáció segítségével dinamikusan indíthatunk, illetve leállíthatunk új szervereket, követve a pillanatnyi igények változását.

A szervervirtualizációs megoldások rendkívül széles skálán mozognak – vannak szabadalmaztatott technológiák, de találhatunk szép számmal nyílt forráskódúakat is. Bármennyi megoldás is létezzen, három alapvető módszerről, megközelítésről beszélhetünk: teljes virtualizáció, paravirtualizáció, illetve operációs rendszer szintű virtualizáció.

Szoftverek - Virtuális gépek

Szerver virtualizáció Microsoft: a szabadon letölthető Virtual PC lehetőséget ad több operációs rendszer futtatására, amelyek között ott a DOS, az OS/2 és 95-ig az összes Windows, de van Macen használható változata is.
Parallels: a cég Windows, Linux és Mac rendszerekhez ad hipervizort, az I/O teljesítményt növelve.
VMware: rendkívül jó támogatottsággal rendelkező VMware VDI desktop-környezeteket továbbít streamben a kliensek felé. A VMware Workstationt olyan fejlesztőknek tervezték, akik több operációs rendszert akarnak futtatni ugyanazon a PC-n.

Forrás: Computerworld

A mechanikus merevlemezes technológiákat hosszú távon felválthatják a NAND flash technológiájú tárolók

Intel NAND flash memória Az Intel bejelentette, hogy piacra dobja első flash-alapú merevlemezét.
A Z-U130 belépő szintű szilárdtestmeghajtót (Solid-State Drive) 1, 2, 4 és 8 gigabájtos kapacitású változatban forgalmazzák majd. Folyamatos írási sebessége 28 megabájt másodpercenként. Csak összehasonlításképpen: az olcsó, hagyományos merevlemezes meghajtóknál ez az érték 30–75 megabájt másodpercenként. A meghajtó egy 3,5×2,5 centiméteres nyomtatott áramköri lap, amelyet USB 1.1 vagy USB 2.0-s interfésszel láttak el.

„A szilárdtestmeghajtó-technológiának számos előnye van a tradicionális merevlemezekhez képest, beleértve a nagyobb megbízhatóságot és teljesítményt” – nyilatkozta Randy Wilhelm, az Intel NAND termékcsoportjának alelnöke.

Intel Z-U130A flash meghajtók hosszú távú élettartama miatti aggodalom az Intel szerint felesleges, ugyanis állításuk szerint minden egyes darabot 1000 órás tesztnek vetnek alá. A Z-U130 Intel által publikált MTBF-je körülbelül 5 millió óra. Az árakat még nem tették közzé, de az Intel úgy nyilatkozott, hogy a 4 gigabájtos változat ára a 2007 év második felében az 1,8 hüvelykes merevlemezekével lesz versenyképes, míg 2008-ra már a 2,5 hüvelykes meghajtók árával is felveszi majd a versenyt. Az 1 és 2 gigabájtos változatokat már gyártják, a 4 gigabájtosakat áprilisra, míg a 8 gigásakat csak az év végére ígérik. Az apróságokat elsősorban fejlődőpiacokra szánt noteszgépekbe vagy olyan kiszolgálókba szánják, amelyeknek számos állományműveletet kell ellátniuk egyszerre – például nagy forgalmú webszerverekbe.

Forrás: Computerworld

Fél éven belül megérkeznek a négymagos Tukwila processzorok, a rájuk épülő szerverek várhatóan 2009 elején jelennek meg.

Intel EntranceAz Intel szerint az új, Tukwila nevű szerverprocesszor teljesítménye nagyjából kétszerese a jelenlegi kétmagos Itanium chipnek - ezt a két új magtól függetlenül a 15 százalékkal több, 30 MB cache memória és az Intel Quickpath Interconnect technológia teszi lehetővé. A processzorok órajeléről nem adtak pontos adatokat, csak annyit lehet tudni, hogy 2 GHz lesz a határ. A Tukwila 65 nanométeres csíkszélességű gyártástechnológiával készül majd, ami előrelépés a mostani Itanium chipekhez képest. Az IDG News Service beszámolója szerint a megjelenéssel kapcsolatos időpontokat ma közölte az Intel.

Az Itanium nagy teljesítményű szerverekhez, nagy erőforrást igénylő alkalmazásokhoz lett tervezve. A gyártó a RISC típusú, az IBM Power6 és a SUN SPARC processzorok vetélytársának szánja, olcsóbb alternatívaként. A legtöbb Itanium szervert a HP értékesíti, bár a Fujitsu, az NEC és mások is árulják. Az Intel arra számított, hogy a chip majd az x86 típusok, a Xeon és az Opteron méltó ellenfele lesz, ám az nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az Intel Itanium rögös utat járt be a késések és a kompatibilis programok hiánya miatt, emellett a vállalat az AMD-vel együtt új életet lehelt az x86-ba a 64 bites kiterjesztéssel.

Az Intel és a HP (amely szintén részt vett a chip kifejlesztésében) kénytelen kiállni közös gyermekük mellett. John Jacobs, az Itanium Solutions Alliance igazgatója bejelentette: immár 13 ezer alkalmazás áll a felhasználók rendelkezésére, a két évvel ezelőtti 10 ezerrel szemben. Emellett felhívták a figyelmet az erősödő eladási mutatókra. Az elmúlt negyedévben 36 százalékkal nőtt az értékesített Itanium szerverek száma, elsősorban Európában és Ázsiában. Az elemzők azonban rámutattak, hogy igen alacsony számokról van szó, ahol könnyű ekkora növekedést elérni. Az Itanium valójában a piac elenyésző részét mondhatja magáénak. 2007-ben 55 ezer Itanium szervert értékesítettek, szemben a 417 ezer RISC és a 8 millió 400 ezer darab x86-os szerverrel. Az Intel adatai szerint tavaly év végéig összesen 184 ezer Itaniumot adtak el.

Az IDC kutatási igazgatója, Steve Josselyn szerint az Intelnek az Itanium forgalmának 80 százalékát adó HP mellett más vevőkre is szüksége van. A HP egyébként az év végével nyugdíjba küldi a PA-RISC processzorokat, így a HP-UX és az OPENVMS rendszereket használó ügyfelek kénytelenek lesznek áttérni az Itanium szerverekre.

"Az Itanium a HP csúcsteljesítményű processzora, olyan, mint a Power6 az IBM-nél, vagy a Sparc a SUN-nál" - fogalmazott az Illuminata elemzője, Gordon Haff. "Ha ebben az összefüggésben vizsgáljuk, nem is áll rosszul a szénája. Ha azt nézzük, hogyan teljesít a piacon, akkor viszont igen." A Tukwila teljesítményben felveszi majd a versenyt a Power6-tal, amely eddig fölényesen verte az Itaniumot.

Nathan Brookwood, az Insight 64 elemzője szerint az Itaniumnak a HP-n kívül is lesz piaca. Rámutatott: a Fujitsu, az NEC és más cégek ha lassan is, de folyamatosan térnek át az eddigi rendszereikről. Az eladások száma ugyan még nem jelentős, de így is tekintélyes bevételt jelent.

A Microsoft is kiáll az Itanium mellett. Komoly marketingtevékenységbe kezdtek, hogy meggyőzzék a nagyobb cégeket az Itaniumon futó Windows rendszer, mint olcsó alternatíva, hasznosságáról. "Ez hosszú lefutású üzlet, de minden követ megmozgatunk" - mondta Ward James, a Windows szervermarketing felelőse. Az IDC elemzői szerint a Windowszal való együttműködés következő 18 hónapja döntő fontosságú lehet az Itanium jövője szempontjából.

Az Intel már a Tukwila örököseinek fejlesztésén is dolgozik, Poulson és Kittson fantázianéven, de ezekről egyelőre kevés konkrétumot tudhatunk meg. "A Poulsonnak négynél több magja lesz, új mikroarchitektúrára épül, és 32 nanométeres eljárással készül majd" - állítja Robert Shiveley, az Intel Server Group nemzetközi marketingigazgatója. Az elemzők többsége egyetért abban, hogy az Itaniumnak a nehézkes kezdés ellenére van helye és jövője a piacon.

"Ahogy John McCain nem bírja otthagyni Irakot, az Intel sem bírja otthagyni az Itaniumot" - mondja Brookwood. "Meg kell hagyni, hogy az inteleseknek ha vannak is hibáik, a kitartás hiánya nem tartozik közéjük."

Forrás: Computerworld

Az Intel bejelentette a Nehalem-EX elérhetőségét, amely a skálázódó Xeonok egy új generációja. A chip teljesítménye bőséges fölényt biztosít az Opteronokkal szemben, és gyakorlatilag csak a Power7-nek lehet menekvése előle.

A Xeon 7500 és 6500 terméksorozatokban megjelenő chipek architekturális részletei régóta ismertek. A 45 nanométeres csíkszélességű félvezetőgyártási eljáráson készülő processzorok nyolc magot integrálnak egyetlen szilíciumdarabkára, amelyek a 2008-ban debütált Nehalem mikroarchitektúrát implementálják. Amint az ismert, a magok legfőbb jellemzője a 4 utasítás széles felépítés, agresszív soronkívüli ütemezés és elágazásbecslés, valamint a kétszálú végrehajtás támogatása a Hyper-Threading révén - jelenleg ez a legerőteljesebb x86 mikroarchitektúra, amely termékben megjelent.

Nehalem-EX CPU

Skálázódás chipen belül

A Nehalem-EX tervezőcsapatának erőfeszítései nem a magokra, hanem az azon kívüli részekre koncentráltak, mint például az L3 cache, a belső körbusz, a processzorok közti routolás és a koherenciapolitika kidolgozása, hogy a chipre alapozva akár 32 foglalatos üzleti, vagy akár több száz foglalatos szuperszámítógépes SMP-rendszerek is épülhessenek.

A Nehalem-EX szilíciumon 24 megabájt, logikailag teljesen megosztott L3 SRAM gyorstárat integrál (ami a 2,3 milliárd tranzisztor jelentős részéért felelős), az azonban 8 önálló szeletre osztott az elektronikai implementáció nehézségei miatt. Egy ekkora memóriaterületet egyben kezelni nemcsak rendkívül komplex feladat, de a sebesség is jelentős csorbát szenvedett volna. Az egyes cache-blokkokat a mérnökök egy-egy maghoz rendelték, az összeköttetést közöttük széles belső, full-duplex körbusz biztosítja, és a címzés teljesen "lapos", a késleltetésnövekedés pedig legfeljebb 5 órajel a legtávolabbi szeletből is.

A körbusz tehát valójában két, szemben forgó körből áll, vagyis egy-egy állomás két irányból is fogadhat egyszerre adatokat, azonban egyszerre csak egyet tud kiolvasni, ezért a konfliktus feloldása és a sebesség megőrzése érdekében a mérnökök polaritással látták el az egyes irányokat és az állomásokat, és az állomás csak megfelelő polaritású körből fogadja az adatokat. Mivel a körök, vagyis az adatsávok órajelenként felváltják a polaritásukat, ezért egy adott időben egy állomásra csak az egyik sávról (kör) érkezhetnek adatok, nincs konfliktus.

A körbusz vezérlőlogikája maga menedzseli, hogy a feladó és címzett közt hány állomás, vagyis órajel a távolság, és milyen a fogadó polaritása, és ennek megfelelő időben adja fel a csomagot, elkerülve azt, hogy akkor érkezzen küldemény a címzetthez, mikor az nem tudja fogadni azt, így a csomagnak meg kell tennie egy teljes kört, ami késlelteti az célba érkezését, és pazarolja a kör szállítási kapacitását. Az Intel állítása szerint a szimulált effektív sávszélesség 250 GB/s fölött van, ami négyszerese a hagyományos egyirányú körbuszénak, és az állomások számával skálázódik, miközben a késleltetés is feleakkora. A körökre a magok és az L3 cache szelet közös állomással csatlakoznak.

Skálázódás chipen kívül

A Nehalem-EX a Xeon MP vonalba is bevezeti pont-pont összeköttetéseket, és az integrált memóriavezérlőt. A már jól ismert nagysebességű, egyenként 25 GB/s nyers sávszélességet biztosító (full-duplex 12,8 GB/s link) QuickPath Interconnect linkekből négy került a chipre, amellyel tökéletesen skálázódó négyfoglalatos rendszerek építhetőek, ugyanis minden chip közvetlenül képes a másikra kapcsolódni egy ilyen linken keresztül. Lehetőség adódik egyébként úgynevezett "glueless" nyolcfoglalatos felépítésre is, vagyis nincs szükség extra alaplapi vezérlőlogikára, ekkora azonban már némileg letörik a teljesítmény skálázódása, ahogyan majd később is látjuk.

Az adatok irányításáért a chipeken található routerek felelnek. A router nyolcportos, ebből egy-egy port jut a QPI linkekre, míg a belső cache és a memóriavezérlők felé szintén egy-egy. A miniatűr routernek szélsőséges esetekben akár 100 GB/s forgalmat is kell tudnia kezelnie anélkül, hogy eldugulna. A chip cache által tárolt adatok külső lekérdezését két ügynök kezeli, valamint rajta keresztül folyik át a meg nem talált adatok lekérése és a koherenciaprotokollok közvetítése.

A Nehalem-EX két integrált memóriavezérlővel rendelkezik, amelyek egy-egy nagysebességű soros felületen (SMI) keresztül kapcsolódnak két-két alaplapi memóriapufferre (SMB). A pufferchipek két DDR3 csatornát vezérelnek, csatornánként kettő DIMM foglalattal, vagyis összesen 8 DDR3 csatorna és 16 DDR3 DIMM áll rendelkezésre foglalatonként - ez a hamarosan hozzáférhető 32 GB kapacitású modulokkal akár 512 GB-ot is jelenthet foglalatonként, vagyis 2 TB memóriát egy négyfoglalatos gépben. Az eredeti tervekkel ellentétben a memóriaalrendszer áttervezésével a sávszélesség a várt duplája, leggyorsabb validált 1066-os DDR3 modulokkal akár 68 GB/s, ami 50 GB/s feletti effektív elérhető sávszélességet jelent foglalatonként.

Ki a király?

A Nehalem-EX, avagy Beckton hatalmas ugrást képvisel a Xeon MP vonalon elődjéhez, a hatmagos, már szűkösnek bizonyuló adatbuszokat használó Dunningtonhoz képest, de általában az x86 szerverek terén szintúgy. A Xeon 7500 sorozat számos teljesítményrekordot döntött meg különféle kategóriákban, lényegében az összes iparági x86-os szerverrekordot megszerezte. Az AMD a napokban dobta piacra új, a következő évek során szolgáló szerverplatformját, és 12 magos "Magny-Cours" Opteronjait, ezek azonban láthatóan nem fogják tudni felvenni a versenyt a nyolcmagos Xeonokkal. A legerősebb Nehalem-EX 2,26 gigahertzes (Xeon X7560), de három fokozatban akár 2,66 gigahertzig is képes magát gyorsítani Tubro Boosttal, ha a futtatott kód nem tölti ki a 130 wattos TDP-keretet.

A mérnöki-tudományos számításokat összegző SPEC CPU2006 tesztcsomagban a Xeon X7560 egy kétfoglalatos konfigurációban 362 pontot ér el az egészpontos műveleteket mérő SPECint_rate_base2006 teszt során, ami 20 százalékkal haladja meg a legjobb publikált Magny-Cours eredményt. Lebegőpontos számításokban egyelőre nincs kétfoglalatos Nehalem-EX eredmény, míg a négyfoglalatos, 48 magos eredmények teljesen hiányoznak az AMD oldaláról, így az összevetés erősen hiányos itt. A HWSW becslése szerint lebegőpontos teljesítményben a Nehalem-EX és Magny-Cours közel lehetnek egymáshoz.

A 8 magos Opteron 6136 (São Paulo) processzorokkal az AMD 580 pont körüli csúcsteljesítményt (SPECint_rate2006) jelez, ami 723 bázis (base) ponttal áll szemben. Az AMD eredményét diszkontálni kellene 10-15 százalékkal az összevethetőség érdekében, így a nyolcmagos Nehalem fölénye magonként 40 százalék feletti. Hasonló kalkulációt követően a lebegőpontos számításokban 20 százalék körüli a Nehalem-EX előnye, vagyis jól látszik, hogy ezen a területen lehet keresnivalója a Magny-Cours Opteronoknak, a pontos arányok erősen kódtól függnek majd. Az azonban látszik, hogy számításintenzív kódok alatt átlagsebességben esélye sincs az AMD-nek fölényre szert tennie másfélszeres magszám mellett sem, és kizárólag a nagyrészt a nyers lebegőpontos kapacitástól függő kódok esetében számíthat sikerre.

Pedig a HPC nem is a Nehalem-EX igazi erőssége, a chipet elsősorban adatbázisok és vállalatirányítási rendszerek kiszolgálására alkották meg, ahol kihasználhatja például a Hyper-threading adta előnyöket. Az SAP Sales & Distribution 2-tier benchmarkban 10450 felhasználót szolgál ki egy négyfoglalatos IBM x3850 X5 Windows Server 2008 operációs rendszerrel és DB2 9.7 adatbázis-kezelővel, és 57120 SAPS pontot ér el, ami 2,9-szerese a legjobb hatmagos Opteron eredménynek - látható, hogy egy 12 magos Opteron közel sem fogja beérni, a pontos különbséget azonban nehéz meghatározni.

A szerveroldali Java-alapú tranzakciófeldolgozás hagyományosan az Opteronok erőssége, itt kétszeres teljesítményt kínál az új Xeon a jelenlegi, 2,8 gigahertzes hatmagos Opteronokkal szemben, a 12 magos változatok alacsonyabb órajele azonban erősen negatívan fogja befolyásolni az eredményt, így optimális esetben is mintegy 10 százalékkal el fog maradni. Egy terület, ahol az Opteronnak esélye van megszorongatnia a Xeont, az a Java-alapú alkalmazásszerver.

A kép természetesen kódról kódra változik, ugyanakkor egyértelműnek látszik az eddigiekből, hogy az esetek többségében a Nehalem-EX rendszerek fognak győztesként kikerülni a küzdelemből, sokszor pedig nem is lehet majd igazi küzdelemről beszélni. Erre utal az is, hogy az AMD saját kommunikációja a 8-12 magos Opteronok teljesítményével kapcsolatban finoman szólva is szegényes, és a négymagos Barcelona rajtját idézi.

Az AMD végeredményben nem tud máshogyan versenyezni az Intel jelenlegi Westmere-EP és Nehalem-EX kínálatával, amely minden szegmensben szorítja, árat kellett csökkentenie. A Magny-Cours formájában ezt már meg is tette, lényegében két hatmagos Opteront ad egy áráért - ez azonban vélhetően édeskevés lesz az üdvösséghez, mivel a processzorok ára csak egy töredéke egy teljes rendszerének, viszont a teljesítményt nagyban meghatározzák, vagyis nincs árérzékenység. A teljesítményrekordokkal kapcsolatos táblázat erre található.

RISC-gyilkos?

A Nehalem-EX azonban nem ragad le az Opteronokkal szembeni küzdelemnél, mivel 8 és 16 foglalatos üzleti szerverek, de akár 64 foglalat feletti szuperszámítógépes rendszerekben is megjelenik. Ezekkel a gépekkel elsősorban a RISC-eket kívánja támadni, ennek elkerülhetetlen hatásaként pedig már Itanium processzorcsaládjának is növekvő versenyt támaszt házon belül. Ebbe a szegmensbe nem csak nagy teljesítményt kínál, de olyan fejlett képességeket is felvonultat, mint az eddig kizárólag a csúcskategóriás processzorokban meglévő machine check architektúra, amely az operációs rendszernek vagy a hypervisornak jelentve egy-egy detektált hibát megóvja a rendszert az összeomlástól, és szoftveres támogatással újraindulhat a sérült feldolgozás.

Az olyan rendszerek, mint a Fujitsu PrimeQuest 1800E és az NEC Epxress 5800 ehhez olyan fejlett szolgáltatásokat is adnak, mint a particionálás lehetősége. Teljesítmény tekintetében kizárólag a nyolcmagos Power7 képes felvenni a versenyt a Xeonnal, sőt. Sok esetben messze, processzormodellektől és kódtól függően 25-100+ százalékkal felülmúlja a Becktont foglalatonkénti teljesítményben, ugyanakkor a Power7 mindezt nagyjából másfélszeres TDP-vel és sokkal drágább és nagyobb sávszélességű memóriaalrendszerrel és összeköttetésekkel produkálja. Ez azt jelenti, hogy adott teljesítményszinthez nagyobb Xeon gépet kell vásárolni, több foglalattal és maggal, árban és fogyasztásban azonban valószínűleg még így is versenyképes lesz az Intel processzora.

A döntő szempont a szoftverek és a szoftvergazdálkodás lehet sok esetben. Az SAP S&D 2-tier tesztjében egy 8 foglalatos PrimeQuest nyújt egy 4 foglalatos Power 750 rendszerrel azonos teljesítményszintet, előbbi eredménye 16 ezer felhasználó és 87550 SAPS, utóbbi pedig 15600 felhasználó és 85220 SAPS. Míg azonban a Power7 DB2 9.7 adatbázist használt, addig a Nehalem-EX gép képes Windowst is futtatni, így a SQL Server 2008 is elérhető hozzá.

Ez jelentős költségcsökkentési lehetőséget kínál, főként, ha egy értékesítési rendszer esetében a sok felhasználó miatt processzoralapú licencelést alkalmazunk, a Microsoft ugyanis foglalatonként számláz, míg az IBM (és az Oracle is) magonként, ráadásul akár dupla összeget. Amennyiben valamiért ragaszkodunk az IBM vagy Oracle RDBMS-hez, úgy az x86 architektúra itt is előnyt jelent, ugyanis a magonként 30-50 százalékkal kevesebb licencet kell vásárolnunk, ami a Power7 erőbeli fölényének nagy részét kioltja a gazdaságossági oldalon. Az IBM és a HP kezében az utolsó ász a UNIX magasabb biztonsági és megbízhatósági percepciója, kérdéses, hogy ezt meddig tudják még eredményesen kijátszani - a SPARC esetében a Solaris elérhető x86-on is.

Összességében a Nehalem-EX egy rendkívül erős szervertermék az Inteltől, amely a szerverpiaci szegmensek példátlan szélességét célozza meg, kezdve a kétfoglalatos (nagy memóriasűrűséget igénylő) szerverektől a középkategóriás nagyvállalati adatbázis-kiszolgálókon át a gigantikus HPC-rendszerekig. Az Intel ennek érdekében sokféle modellt piacra dob, amelyek egyes területekre optimalizáltak a magok számával, a Hyper-threading meglétével és a skálázódással. A Nehalem-EX megjelenésével lezárult egy korszak is, ugyanis hamarosan megszűnik piacon lenni az utolsó, adatbuszt (FSB) használó Intel termék is, miután 2008 végén megindult a váltás.

A vezető szervergyártók a Nehalem-EX érkezésével egy időben szintén bejelentették szervereiket, amelyeknek szállításai a következő hetek és hónapok során indulnak meg. A kínálatban elérhetőek lesznek a 2-8 foglalatos "tömegszerverek", valamint a 4-16 foglalatos "mission critical", vagyis üzleti kritikus gépek is, amelyek particionálhatóságot, fokozott menedzselhetőséget és RAS képességeket vonultatnak fel.

Forrás: hwsw.hu

Intel® DSG rendszerhiba elhárítási napló tanácsadó

Az Intel® DSG System Debug Log Advisor (SDLA) lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy gyorsan és egyszerűen azonosítsák és maguk oldják meg a gyakori szervertámogatási problémákat. Optimalizálva van a felhasználó által végzett rutinszerű szerverkarbantartásra és hibakeresésre, számos olyan funkciót is tartalmaz, amely megkönnyíti a zökkenőmentes kapcsolódást az Intel® ügyféltámogatási szolgáltatásaihoz, amennyiben az SDLA egyedül nem elegendő a megoldáshoz.

Az Intel® SDLA alkalmazás indítása

Intel® SDLA-t támogató szervereink

Jellemzők

- Intel® BMC System Debug Log feltöltés és visszafejtés - Az SDLA középpontjában az Intel® BMC System Debug Log (SDL) áll. A teljes SDL egy titkosított fájl, amelyet az Intel® Baseboard Manageability Controller (BMC) generál, és amely rengeteg információt tartalmaz az Intel® szerver működéséről. Miután a szükséges fájlt legenerálta a felhasználó, az SDLA automatizálja a feltöltés, a dekódolás és az elemzés folyamatát.

- Advanced System Debug Knowledge Base - Az Intel® kiszolgálói hibaelhárítási útmutatókat készít az ügyfelek számára, hogy lehetővé tegyék az probléma azonosítását és megoldását. Ezeket az útmutatókat kiindulópontként használva az SDLA fejlesztőcsapata együttműködött az Intel® ügyféltámogatási szakértőivel, hogy létrehozzanak egy teljesen új szerver hibakeresési tudásbázist, amely több mint 3000 sornyi további tartalmat tartalmaz az SDLA számára az ügyfelek szerverproblémáinak azonosításához és megoldásához.

- Szerverprobléma automatikus megfeleltetése - A hagyományos hibaelhárítási útmutatók és alkalmazások a felhasználó felelőssége, hogy egy rendszereseményt a hozzá tartozó hibaelhárítási tartalommal megfeleltessen. Gyakori felhasználási eset, hogy a felhasználónak a naplófájlt kell átfésülnie a problémák után kutatva, majd kézzel kell ezeket a problémákat a megfelelő hibaelhárítási bejegyzésekkel összevetnie - ez egy időigényes és hibatűrő folyamat. Az SDLA automatikusan korrelál, azaz automatikusan átvizsgálja a naplófájlokat, hogy problémákat keressen, amelyeket aztán valós időben megfeleltet a tudásbázisában található bejegyzésekkel. A felhasználónak a folyamat eredményei jelennek meg ahelyett, hogy a folyamatot irányítaná, ahogyan az ma történik.

- Automatizált firmware-követés - A szerverkarbantartási problémák gyakori forrása a nem aktuális rendszer firmware. A régi BIOS futtatása például nemcsak szerverkarbantartási problémákhoz vezethet, hanem teljesítmény- vagy biztonsági problémák okozója is lehet. Az SDLA ugyanazt az API-t használja, amely a Intel® DSG Server Firmware Tracker programhoz is tartozik, és automatikusan elemzi az érintett kiszolgálón lévő rendszer firmware-konfigurációt, és adott esetben a firmware frissített verzióját ajánlja. Tekintettel arra, hogy a rutinszerű szerverkarbantartási problémák kiváltó oka sokszor az elavult rendszer firmware, ez a funkció önmagában is több órányi frusztrációtól kíméli meg az ügyfeleket.

- Titkosított rendszerhiba naplófájl letöltése - Bár az SDLA Dashboard felhasználói felület önmagában elegendő lehet a felhasználó számára egy szervertámogatási probléma azonosításához és megoldásához, vannak olyan esetek, amikor egy haladó felhasználó saját maga szeretné megvizsgálni az SDL fájlt. Ma ennek átfutási ideje napokban mérhető, mivel ehhez ügyfélszolgálati jegyet kell nyitni, mivel az SDL-fájlok dekódolása nem végezhető el az Intel®-en kívül. Az SDLA másodpercek alatt lehetővé teszi ezt a felhasználási esetet azáltal, hogy feltöltéskor visszafejti az SDL fájlt, majd lehetőséget ad a felhasználónak arra, hogy a visszafejtett fájlt közvetlenül az alkalmazásból töltse le.

Előnyök

- Az ügyfélközpontú munkafolyamat - A múltban a teljes SDL elemzése időigényes folyamat volt, amelyhez a felhasználóknak támogatási jegyet kellett nyitniuk az Intel®-nél, manuálisan át kellett küldeniük a fájlt az Intel®-nek elemzés céljából, és még rutinszerű karbantartási problémák esetén is együtt kellett működniük az Intel® ügyfélszolgálati mérnökével. Őszintén szólva a folyamat az Intel® központú volt, nem pedig az ügyfélközpontú. Az SDLA segítségével az ügyfél kezében van az irányítás, és az Intel® egyéni támogatását olyan mértékben vagy olyan kevéssé veheti igénybe, amennyire szükséges. A hibakeresési munkamenet kezdeményezése, az SDL-fájlok feltöltése és visszafejtése, az SDLA problémakezelő felhasználói felület használata, valamint a visszafejtett SDL-fájl letöltése valós időben történik, és a felhasználó a vezetőülésben ül.

- Intel® Customer Support Connected - Bár az SDLA-t a felhasználó önkiszolgáló rutinszerű szerverkarbantartási azonosítására és hibakeresésre optimalizálták, számos olyan funkciót is tartalmaz, amelyek megkönnyítik a zökkenőmentes átmenetet az Intel® ügyfélszolgálati szolgáltatásaihoz, ha az SDLA önmagában nem lenne elegendő a feladathoz. Konkrétan, a felhasználó jóváhagyásával az SDLA-ba feltöltött SDL-fájlok az Intel® ügyfélszolgálati képviselői és megbízottjaik számára is elérhetővé válnak, amennyiben a felhasználó később ügyfélszolgálati jegyet kezdeményez. Ez jelentősen lerövidíti a megoldási időt, mivel az Intel® ügyfélszolgálatának szükséges információk nagy része már a rendszerben lesz.

- Iparágvezető szerver hibakeresési tapasztalat - Senki sem érti jobban az Intel® technológiát, mint maga az Intel®. Az SDLA fejlesztőcsapata az alkalmazás alapjául szolgáló tudásbázis felépítéséhez az Intel® szakértőinek több száz személyévnyi szerverrendszer-hibakeresési tapasztalattal rendelkező szakértői körét használta fel. A felhasználók zökkenőmentesen profitálhatnak ebből a páratlan iparági tapasztalatból az olyan funkciók révén, mint a szerverproblémák automatikus korrelációja. Ugyanez a fejlesztőcsapat és ugyanezek a szakértők már keményen dolgoznak az SDLA lefedettségi körének bővítésén, hogy tovább növeljék az előnyöket.

- Zökkenőmentes Servertools integráció - Az SDLA az Intel® DSG Servertools online alkalmazások és szolgáltatások portfóliójának legújabb tagja. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a felhasználók számára előnyös az olyan alkalmazásokkal való kereszthivatkozás, mint a Servertools Firmware Tracker, amely az SDLA-felhasználók számára útmutatást nyújt a szervereikhez elérhető legújabb firmware-ekről. Továbbá az SDLA kihasználja a Servertools közös "look and feel" kialakításának előnyeit, ezáltal csökkentve a tanulási görbét a teljes portfólió esetében. Végezetül, mint minden Servertools-alkalmazás, az SDLA is az Intel® felhő-infrastruktúráján található, és a fejlesztők és devops szakemberek elkötelezett csapata támogatja.


Az ezen az oldalon használt összes termék-, márka- vagy kereskedelmi név a megfelelő tulajdonosok védjegye vagy bejegyzett védjegye.

A hardveres RAID megoldások legfőbb előnye, hogy a központi processzor, illetve az operációs rendszer válláról leveszik a diszk kezelés terhét. Hardveres RAID megoldások esetén az operációs rendszer „nem tud” a valós - fizikai - diszk konfigurációról. A diszkvezérlő elfedi a tényleges konfigurációt. Ilyen esetben, ha elindítjuk a lemezkezelőt, általában egy egyszerű Basic diszket látunk. Az itt látott „fizikai diszk” valójában már az a logikai diszk, amelyet a RAID vezérlő „mutat” az operációs rendszernek, s melynek paramétereit a RAID vezérlő állítja be. RAID vezérlők használata esetén a lemezkezelővel nem sok tennivalónk van. Hardveres RAID rendszer telepítését követően nem célszerű dinamikus diszkeket sem használnunk, hiszen minden diszkkel kapcsolatos elhelyezési és konfigurációs műveletet a vezérlő kártya, illetve annak szoftverei végeznek el.
Intel RAID controller A hardveres RAID eszközök általában saját BIOS-vezérlőprogrammal, illetve saját konfigurációs programmal rendelkeznek. A diszkek konfigurálását, logikai diszkek létrehozását ezekkel a programokkal végezhetjük el. További előny, hogy így olyan operációs rendszerek alatt is használhatunk RAID megoldásokat, amelyek alapesetben nem támogatják ezek használatát. (pl.: Windows XP). A RAID vezérlôk maszkolásának egy logikus következménye, hogy különféle alacsony szintű diszk kezelő és diagnosztikai programok nem érik el a diszket, illetve hibásan működhetnek. Külön figyelmet érdemel, hogy ebben az esetben a diszkek SMART adatai sem elérhetőek a diagnosztikai programok számára.

Üzem közben cserélhető (Hot Swap) funkció

A hardveres RAID vezérlők egyik nagy előnye a Hot Swap támogatás. Ezzel a technológiával felruházott rendszerekben az operációs rendszer újraindítása nélkül, menet közben lehet a meghibásodott diszket kicserélni, új diszket behelyezni, a RAID-et javítani, esetleg bővíteni, így ezek a karbantartási műveletek nem okoznak kiesést a kiszolgáló üzemeltetése során. A professzionális kiszolgálóhardverek kifejezetten ilyen RAID megoldásokat tartalmaznak.

Melegtartalék (hot spare)

A RAID vezérlők általában támogatják a melegtartalék használatát. A melegtartalék egy üres diszk. Amennyiben a tömb valamelyik eleme meghibásodik és ezt a vezérlő észleli, akkor automatikusan kiiktatja a hibás diszket és a tömböt helyreállítja a melegtartalék diszk felhasználásával. Ennek a megoldásnak a használatával fokozható a rendelkezésre állás, növelhetô a biztonság, csökkenthetô a helyreállítási idő.

Cache és akkumulátor védelme

A legtöbb vezérlô saját gyosítómemóriát (cache) használ a teljesítmény növelésére. Ezt a memóriát alapvetően két részre osztva lehet használni: írási és olvasási gyorsítótárként. Az olvasási tár használata egyszerű. A vezérlő ide tölt be a diszkről nagyobb területeket, majd innen gyorsan ki tudja szolgálni az olvasási kéréseket. Kikapcsolás esetén, illetve ha nincs szükség az adatra, az adott adatok elveszhetnek a memóriából. Sokkal nagyobb probléma, ha az írásra szolgáló memóriából (itt az adatok addig tárolódnak, amíg meg nem történik a lassabb fizikai diszkre való kiírás) nem sikerül maradéktalanul kiírni az adatokat áramszünet, rendszerösszeomlás, vagy egyéb akadályok miatt. Ilyen esetben segít az akkumulátor, ami a cache memóriát védi a gép kikapcsolása után is. Ilyenkor bekapcsolás után az adatok kiírásra kerülnek a diszkekre. A legtöbb vezérlőn nem is lehet engedélyezni az írási memória használatát, ha nincs beépítve akkumulátoros védelem.

Eszköz illesztőprogram

A RAID vezérlők használatához speciális eszközmeghajtó illesztőprogramra lehet szükségünk. Ennek hiányában az operációs rendszer nem látja a diszkjeinket, így sem telepítés, sem bootolás nem lehetséges. A meghajtóprogramot a Windows telepítésekor a boot során az F6 billentyű megnyomása után telepíthetjük. Jelenleg az XP/W2Kx operációs rendszerek csak floppyn képesek ezt a meghajtóprogramot fogadni, ezért a telepítés elôtt le kell gyártanunk a megfelelő floppyt, illetve gondoskodnunk kell, hogy a gépben legyen elérhető floppy meghajtó. Néhány RAID vezérlő meghajtóprogramját a Windows beépítve tartalmazza. A telepítés után szükség lehet még a RAID vezérlő további programjainak, kezelőfelületének telepítésére. Ehhez tanulmányozzuk át az adott vezérlők dokumentációját.
A RAID vezérlőhöz adott gyári segégprogramok számos szolgáltatást nyújthatnak:

  • Információt adnak a vezérlőkártya és a diszkek állapotáról
  • Teljesítmény és kihasználtság adatok biztosítása
  • A fizikai és a logikai diszk konfigurációk megjelenítése és kezelése
  • Kötetek létrehozása, bővítése, törlése
  • A cache felhasználásának beállításai

Forrás: Microsoft TechNet

Tudta Ön, hogy ingyenes szoftverekkel kidobálhatja Windows telepítőjéből a felesleges részeket, vagy automatizmusokat és meghajtóprogramokat (pl. RAID driver) építhet bele?

A Windows 2003 Server install floppy-t kér?!

intel RAID meghajtó integrálása a Windows Server telepítőjébe

A szoftverek világában az a szép, hogy sokszor egyetlen ember áll elképesztően hasznos programok fejlesztése mögött. Például Alexander Roshal, akié a WinRAR, vagy Miklós Tamás, aki az AIDA32, illetve az Everest fejlesztője. Az nLite egyetlen személy, Dino Nuhagic - azaz nuhi - gyermeke. Előbbi program segítségével a Microsoft Windows 2000, a Windows Server 2003 és a Windows XP, utóbbival a Windows Vista szabható méretre. Az nLite nem újdonság. Most azért vettük elő, mert decemberben megszületett a Vistát átszabó testvére, illetve itt van az ajtóban a XP harmadik és a Vista első szervizcsomagja is - ezeket igazán hasznos rögvest beépíteni az operációs rendszer telepítőjébe, mintsem utólag installálni.

Mire valók?

A két program funkciói gyakorlatilag azonosak: arra szolgálnak, hogy teljesen a mi igényeinknek megfelelően szabjuk át a fent említett Windows-változatok telepítőit. Hogy pontosan mire nyílik lehetőségünk?

vlite
A vLite kezelése kicsit kényelmetlenebb, mint elődjéé

• Szervizcsomagok, javítások integrációja: Nyilvánvaló előnyei vannak, ha rögvest a Windows telepítőkészletbe integráljuk a legújabb frissítéseket. Rövidebb a telepítési idő, és az utólag installált service pack sem "szemeteli össze" az állományaival a merevlemezt. Arról már ne is beszéljünk, hogyha valaki hozzánk hasonlóan rögtön a premier után szerezte be XP-jét, akkor valószínűleg beleütközött abba a problémába, hogy az "ős", az SP1 és SP2 elõtti XP egy mostani, SATA-vezérlős, PCI Express-es gépre fel sem települ, hanem még a karakteres képernyős állapotában "kékre fagy". Ha valaki ebben a cipőben jár, akkor számára az nLite valóságos áldás. Ráadásul nincs szükség semmiféle trükközésre, egészen egyszerűen meg kell mutatni az nLite-nak, hogy hol találja a pakkot, amit integrálnia kell, a többit már magától elintézi.

• Beépített komponensek eltávolítása: Gyanítjuk, ez a funkció sokak kedvence lesz. Végre megszabadulhatunk olyan összetevőktől, amelyeket ha akartunk, ha nem, a telepítő odapetézett a merevlemezünkre! Manapság ez nem igazán a feleslegesen felhasznált merevlemez területről szól - bár szólhat arról is, hiszen amíg gyémánt árban mérik a solid state meghajtókat, és azok kapacitása csak töredéke a merevlemezekének, minden megabájt számít. Mindennél fontosabb azonban a dolog pszichológiája. Végre nincs ott a menüben az az átkozott Fekete Macska, a flipper, vagy éppen az Internet Explorer 6, ami helyett úgyis a 7-est telepíti az ember - ezt eleve integrálni lehet a telepítõbe -, vagy a Firefoxot, vagy amit éppenséggel szeret.

• Meghajtóprogramok integrálása és eltávolítása: Meg fogunk lepõdni, hogy mekkora hely szabadul fel, ha kidobáljuk azoknak a hardvereknek a telepítőit, amelyek az XP 2000-es piacra dobása óta egyszerűen elavultak! Valószínûleg nem lesz szükségünk analóg modemek drivereire, vagy 8-10 éves nyomtatók meghajtóira, és sok más egyébre sem, amiről valószínűleg még csak nem is sejtettük, hogy benne van a Windowsban. Viszont a friss meghajtók integrálása nem biztos, hogy sikerül majd. Ezeket csak akkor lehet lenyomni a telepítő torkán, hogyha úgy készítették el õket, ahogy azt anno a Microsoft szerette volna.

• Felügyelet nélküli telepítés: Van mód arra is, hogy például a sorozatszám megadásával olyan telepítõt készítsünk, amelyet elég csak elindítani, kijelölni azt a partíciót, melyen látni szeretnénk, aztán magára is hagyhatjuk a gépet a telepítés közben. A jobbára egységes gépparkkal rendelkezõ rendszergazdáknak nem kell elmagyaráznunk, hogy ez mennyire hasznos.

• ISO állomány készítése: A programok képesek bootolható ISO állományt készíteni, vagy rögvest megírni az optikai lemezeket. A telepítőkészlet elkészítésén kívül a lemezre elhelyezhetünk további állományokat is, például azoknak a drivereknek vagy programoknak a telepítõit, amelyek a rendszer telepítése után azonnal kellenek, vagy jó, ha kéznél vannak.

nlite
nLite: ha nem érted, pontosan mit csinál, akkor ne piszkáld

Kíváncsiak voltunk arra, hogy a Microsoft hogy viszonyul az nLite és vLite használatához, hogy nem sérti-e a használatuk a végfelhasználói licencszerződést. A jó hír, hogy nem!
Tanulmányozva az EULA-t az alábbi mondatban definiáljuk a szoftver legális használatát:
A Termék egy példánya telepíthetõ, használható, jeleníthető meg, illetve futtatható egyetlen számítógépen, például munkaállomáson, terminálon vagy más készüléken.
További utalást az EULA nem tartalmaz a módosított telepítésre vonatkozóan. Azaz, ha a felhasználó rendelkezik a szükséges liszensszel akkor megengedett a telepítő testre szabása, frissítése és módosítása. Erre a feladatra egyébként a Microsoftnak a Vista esetében van saját megoldása is, ez a Microsoft Windows Automated Installation Kit (röviden AIK vagy WAIK), mely tartalmazza az összes olyan eszközt, mely a rendszergazdák számára megkönnyíti a Windows Vista képfájl-alapú telepítõkészletének létrehozását és konfigárását.
Megkérdeztük a Microsoftot

Buktatók

Mind az nLite-ot, mind a vLite-ot alaposan teletűzdelték rövid és lényegre törő súgókkal, amelyeknek különösen a komponensek eltávolításakor látjuk majd hasznát. Ne gondoljunk semmiféle dagályos, hosszú lére eresztett szövegszörnyre, sokkal inkább "ha ezt eltávolítod, akkor nem tudsz majd nyomtatómeghajtókat telepíteni" típusú figyelmeztetésekről van szó. Ha mindent figyelmesen elolvasunk, és a "ha nem érted, mit csinál, akkor ne piszkáld" irányelvet tartjuk szem előtt, akkor nem csúszhat be gikszer. Ellenben ha valakinek valamilyen okból a minél kisebb telepítőcsomag elkészítése a célja, akkor könnyű kigyilkolni olyan összetevőket, amelyek nélkülözhetetlenek.

Jó, ha tudjuk, hogy vannak olyan Windows összetevők, amelyeket a két program képes sebészeti úton eltávolítani - arra azonban nincs mód, hogy azt a telepített rendszerbe visszaépítsük! Éppen ezért érdemes valahogy kipróbálni a végeredményt, hogy minden működik-e, mielőtt élesben is bevetnénk. A vLite kicsit kényelmetlen sajátossága, hogy minden változtatást külön jóvá kell hagyatni a programmal, hogy azokat végre is hajtsa. Ez az "Alkalmaz" (Apply) gomb gyakori nyomkodását jelenti, és az ember hajlamos ezt elfelejteni.

Az nLite és vLite két remek alkalmazás, és még ingyenesek is. A kezelésükhöz nem kell pilótavizsga, az nLite pedig egyenesen hiánypótló mű!

Forrás: Computerworld

Minősítéseink

Online látogatók

Oldalainkat 91 vendég és 0 tag böngészi