Kis- és középvállalati szerverek

Intel torony szerverÖn is azt gondolta, hogy egy megbízható, nem belépő szintű szerver konfiguráció félmillió forint fölött van?
Ön tévedett !
Installálásra kész kis- és közép- vállalati szerverek már 256.700 Ft +ÁFA-tól!

Torony, vagy Rack szerver?

Torony szerver

Önálló szerver az irodában, vagy egy kiszolgáló-pár a mini szerverteremben?
A megoldás:  Torony szerverek

Rack szerver

Több kiszolgáló egy szekrényben, bonyolultabb szerverstruktúrák a szerverteremben: Rack szerverek

Intel alkatrészek, bővítések

Eredeti Intel alkatrészek raktárról: 5500-as és 5600-as Xeon CPU-k,
Intel szerver alaplapok, Intel szerverházak, Intel RAID vezérlők.
intel-szerver Section Blog

Example of Section Blog layout (FAQ section)

Harmadik generációs SSD-k az Inteltől

E-mail Nyomtatás PDF

Egy hónappal a csúcs-SSD, az 510-es után megérkezett az Intel középkategóriás szilárdtest-meghajtója is. A frissítés csak növekedést hozott, a meghajtó irányítását továbbra is az előző generációs kontroller végzi, így a sebesség nem változott jelentősen.

Megérkezett az Intel középkategóriás SSD-inek frissítése, a 320-as család. Az X25-M utódjaként megszületett család 40, 80, 120, 160, 300 és 600 gigabájtos verzióban lesz elérhető, így várhatóan mindenki megtalálja majd a pénztárcájának és igényeinek megfelelő méretet. Az új meghajtók a 34 nanométeres csíkszélességgel készülő Postville architektúra 25 nanométeres változatai, ennek köszönhetően jelentősen nagyobb kapacitással rendelkeznek, mint az előző generáció.

Intel 320 SSD

Megérkezett az Intel középkategóriás SSD-inek frissítése, a 320-as család. Az X25-M utódjaként megszületett család 40, 80, 120, 160, 300 és 600 gigabájtos verzióban lesz elérhető, így várhatóan mindenki megtalálja majd a pénztárcájának és igényeinek megfelelő méretet. Az új meghajtók a 34 nanométeres csíkszélességgel készülő Postville architektúra 25 nanométeres változatai, ennek köszönhetően jelentősen nagyobb kapacitással rendelkeznek, mint az előző generáció.

A lemez titkosítása AES-128 erősségű és a rendszerszintű ATA-jelszóval közösen védi a rendszert. Az alap titkosítás alkalmas ugyanarra, hogy a NAND-on tárolt adatot titkosítsa, ez azonban csak szétszerelt SSD esetén nyújt védelmet. A teljes lemezre kiterjedő titkosításhoz az ATA-jelszó beállítása szükséges (ez PC-ken a BIOS jelszó felállításával lehetséges), így pedig a lemez más számítógépbe téve is olvashatatlan marad. Az extra lépés azért szükséges, mert a 128 bites visszafejtő jelszót a meghajtó maga tárolja, így ha azt áttesszük egy másik gépbe, a visszafejtés továbbra is működni fog.

Intel 320 SSD

Az új meghajtók legnagyobb problémája, hogy még mindig csak SATA2-es, vagyis 3 Gbps sávszélességű csatolóval rendelkeznek, ami egyértelműen korlátozza a teljesítményt - főleg a szekvenciális írás és olvasás alatt. A problémát valamelyest orvosolja, hogy a véletlenszerű elérésben még mindig nagyon jó az Intel, így a meghajtó teljesítménye nem rosszabb átlagosnál. A részletes teljesítményelemzést az Anandtech oldalán lehet olvasni.

Az Intel meghajtók legnagyobb előnye mindig a megbízhatóság volt, ez pedig kritikus tényező, mivel ahogy a NAND memória csíkszélessége csökken, úgy lehet egyre kevesebbszer újraírni az adott cellát. Hogy az előző generációnál megszokott megbízhatóságot megőrizze, az Intel ezért bizonyos NAND-szintű redundanciát épít a meghajtóba. Így például a 300 gigabájtosként eladott merevlemez formázott kapacitása 279 gigabájt, miközben 320 gigabájtnyi memoriát tartalmaz - tehát a merevlemez kapacitásának 13 százaléka tartalékban áll. A meghajtó így a fejlett elhasználódás-kiegyenlítés mellett rendelkezik azzal a lehetőséggel is, hogy a statisztikai határértéket megközelítő cellákat kivonja forgalomból és kevésbé használtakkal pótolja. Ez azért fontos, mert normális esetben egy meghajtó csak addig működőképes, amíg az első szektor kimerül, így azonban a leggyengébb láncszem még elég hosszú ideig pótolható marad.

Intel 320 SSD

Az Intel belső mérései szerint az előző generációs meghajtók meghibásodási aránya mintegy 0,61 százalék évente, adatközpontos használat mellett pedig mindössze 0,26 százalék. A meghibásodások egy részét sikerült részletesen dokumentálni, a legfontosabb okokra pedig különös figyelmet fordított a chipgyártó, így a harmadik generáció várhatóan még megbízhatóbb lesz, mint az eddigi meghajtók.

A megbízhatóságot növeli egy RAID-szerű beépített redundancia is, az Intel szerint a meghajtó egy egész kieső NAND-magot képes pótolni probléma nélkül. Ennek érdekében az ellenőrzőösszegek a tartalék tárhely egy részén találhatóak, és amennyiben egy mag kiesik, a rajta található adatok rekonstruálhatóak maradnak.

Az új SSD-k sikere természetesen nagymértékben az árazáson fog múlni. A teljesítmény nem káprázatos, de az új, 25 nanométeres memórialapkák alkalmazásával ugyanazért az árért kétszer akkora tárhelyet fogunk kapni - az előző generációhoz viszonyítva. Az Intel dolgát könnyíti, hogy a NAND memóriák piacán nem csak mint fogyasztó, hanem mint gyártó is részt vesz, a Micronnal közös gyára révén.

Forrás: hwsw.hu
Módosítás: ( 2011. március 30., szerda )
 

Kiemelkedő storage támogatás: Intel S3420 alaplapok

E-mail Nyomtatás PDF

Ha az ember összeállít egy egyutas szervert, a legjobb megoldás az lehet, ha az Intel S3420GP-as szerveralaplap családjából választja az alapanyagot. Az említett díjnyertes és sokoldalú alaplapokat kezdettől fogva úgy tervezték, hogy csúcsteljesítményt tudjanak nyújtani a fájl és nyomtatószerverek, az e-mail és a web szerverek, valamint az összes vertikális alkalmazás részére, melyekhez egy rendszerintegrátor piacot találhat. A board-ok szintén jól használhatóak olyan beágyazott alkalmazásoknál, mint a kioszk, a navigációs rendszerek, orvosi berendezések, valamint a nagy számítási teljesítményt igénylő applikációk.

Intel S3420GP alaplap

Az Intel egyfoglalatos S3420-as ATX szériája kompatibilis a Xeon 3400-as processzorcsaláddal, valamint a Core i3 és a Pentium G6950-nel is. 2 memória csatornával és 6 slot-tal rendelkezik (kivéve a GPV-t, ami néggyel), melyekbe összesen 32GB 1.333MHz-es DDR3 RDIMM tehető ECC támogatással. Ahogy az egy szerver termékcsaládtól várható, ezen alaplapok PCI-on keresztül csak korlátozottan bővíthetőek. A GPLX verzión kívül mindegyik board-nak négy ilyen slot-ja van, ezekből egy vagy kettő lehet PCI Express 2.0 X8 és x4-es, valamint egy PCI 32/33 legacy slot (GPV) vagy egy Mezzanine (GPRX) slot. Mindegyiket az Intel 3420-as lapkakészlete kezeli. A szóban forgó alaplapok legnagyobb előnye, hogy remekül kezelik a storage-okat. Az összes board-ot hat SATA porttal szerelik, melyek közül mind képes a 3Gbps SATA II átviteli sebességre. Mindezek mögött az Intel Embedded Server RAID technológiája áll, mely a csatolt eszközöket RAID 0, 1, 5 vagy 10-ként vagy különálló lemezekként is be tudja konfigurálni. A GPRX és a GPLX modellek magukba foglalják az IDT PCI Express 2.0 technológiát is, mely integrálja az adatátviteli teljesítményt finomhangolását a rendszerszintű hőmérsékletszabályozással. Az IDT ezen kívül további előnyökkel bír a switching és a routing területeken az olyan rendszereknél, melyek 10-Gbit Ethernetet vagy 8-Gbit Fibre Channel-t használnak.

Amikor a CRN Test Center megkérte az Intel-t, hogy segédkezzen a CRN saját teljesítménytesztjének elvégzésében, a cég válaszként a Principled Technologies tesztjének eredményét ismertette. A Principled Technologies egy független elemző cég, mely technológiai jellegű vállalatok értékelését és piaci elemzését végzi, és amelynek az Intel kiadta a termékei tesztelését. Az így kapott eredményekből (melyek kizárólag Intel termékekkel foglalkoztak) a legérdekesebbek és legrelevánsabbak az újraértékesítők szemszögéből azok, amelyek a 3420-as board-ra épült konfigurációk teljesítményeit hasonlítja össze, különböző Xeon és Core 2 processzorokkal szerelve. A web, e-mail és adatbázis szolgáltatások teljesítményét egyszerre mérték a WebBench, a Microsoft (NSDQ:MSFT) LoadGen és a DVD Store 2 nevű, iparági standardként használatos benchmark eszközökkel. A rendszerek tesztelésénél Microsoft Windows Server 2008 Standard Edition x64-et, Exchange 2007-et és SQL Server 2008-at használtak. A processzorokon kívül az összes tesztelt rendszer hardverkonfigurációja megegyezett.

Összegezve a Xeon X3450-es kimagaslóan teljesített az összes terhelési szinten és a energiafelhasználás tekintetében is. A többi processzort sebességben legalább 48%-kal túlteljesítve (a Xeon X3380-asok felettiekről beszélünk) emelkedett ki a sorból. A Core 2 Quad Desktop Q8400-as procit 119%-kal, az X3220-ast pedig 110%-kal verte. Az energiafelhasználás tekintetében az X3450-es 136%-kal nyújtott jobb teljesítményt, mint az X3220-assal szerelt szerver, a négymagos Q8400-nál 87%-kal, az X3380-nál pedig 49%-kal volt jobb. Mi több, az X3450 procival rendelkező szerver anélkül előzte meg a felsorolt, rivális Intel processzorokat, hogy túlhajtotta volna magát; a CPU használati szint egyszer sem emelkedett 60 százalék fölé.

Az Intel most érezhetően nagy lépést tett a teljesítmény és energiafelhasználás javítása irányába mind a processzorok, mind az alaplapok tekintetében. A CRN Test Center mindazoknak a rendszerintegrátoroknak ajánlja az S3420-as szerveralaplapot, akik olyan nagy teljesítményű platformot keresnek, amik nem növelik meg túlzottan a működési költségeket.

Módosítás: ( 2011. március 29., kedd )
 

Hardveres RAID megoldások

A hardveres RAID megoldások legfőbb előnye, hogy a központi processzor, illetve az operációs rendszer válláról leveszik a diszk kezelés terhét. Hardveres RAID megoldások esetén az operációs rendszer „nem tud” a valós - fizikai - diszk konfigurációról. A diszkvezérlő elfedi a tényleges konfigurációt. Ilyen esetben, ha elindítjuk a lemezkezelőt, általában egy egyszerű Basic diszket látunk. Az itt látott „fizikai diszk” valójában már az a logikai diszk, amelyet a RAID vezérlő „mutat” az operációs rendszernek, s melynek paramétereit a RAID vezérlő állítja be. RAID vezérlők használata esetén a lemezkezelővel nem sok tennivalónk van. Hardveres RAID rendszer telepítését követően nem célszerű dinamikus diszkeket sem használnunk, hiszen minden diszkkel kapcsolatos elhelyezési és konfigurációs műveletet a vezérlő kártya, illetve annak szoftverei végeznek el.
Intel RAID controller A hardveres RAID eszközök általában saját BIOS-vezérlőprogrammal, illetve saját konfigurációs programmal rendelkeznek. A diszkek konfigurálását, logikai diszkek létrehozását ezekkel a programokkal végezhetjük el. További előny, hogy így olyan operációs rendszerek alatt is használhatunk RAID megoldásokat, amelyek alapesetben nem támogatják ezek használatát. (pl.: Windows XP). A RAID vezérlôk maszkolásának egy logikus következménye, hogy különféle alacsony szintű diszk kezelő és diagnosztikai programok nem érik el a diszket, illetve hibásan működhetnek. Külön figyelmet érdemel, hogy ebben az esetben a diszkek SMART adatai sem elérhetőek a diagnosztikai programok számára.

Üzem közben cserélhető (Hot Swap) funkció

A hardveres RAID vezérlők egyik nagy előnye a Hot Swap támogatás. Ezzel a technológiával felruházott rendszerekben az operációs rendszer újraindítása nélkül, menet közben lehet a meghibásodott diszket kicserélni, új diszket behelyezni, a RAID-et javítani, esetleg bővíteni, így ezek a karbantartási műveletek nem okoznak kiesést a kiszolgáló üzemeltetése során. A professzionális kiszolgálóhardverek kifejezetten ilyen RAID megoldásokat tartalmaznak.

Melegtartalék (hot spare)

A RAID vezérlők általában támogatják a melegtartalék használatát. A melegtartalék egy üres diszk. Amennyiben a tömb valamelyik eleme meghibásodik és ezt a vezérlő észleli, akkor automatikusan kiiktatja a hibás diszket és a tömböt helyreállítja a melegtartalék diszk felhasználásával. Ennek a megoldásnak a használatával fokozható a rendelkezésre állás, növelhetô a biztonság, csökkenthetô a helyreállítási idő.

Cache és akkumulátor védelme

A legtöbb vezérlô saját gyosítómemóriát (cache) használ a teljesítmény növelésére. Ezt a memóriát alapvetően két részre osztva lehet használni: írási és olvasási gyorsítótárként. Az olvasási tár használata egyszerű. A vezérlő ide tölt be a diszkről nagyobb területeket, majd innen gyorsan ki tudja szolgálni az olvasási kéréseket. Kikapcsolás esetén, illetve ha nincs szükség az adatra, az adott adatok elveszhetnek a memóriából. Sokkal nagyobb probléma, ha az írásra szolgáló memóriából (itt az adatok addig tárolódnak, amíg meg nem történik a lassabb fizikai diszkre való kiírás) nem sikerül maradéktalanul kiírni az adatokat áramszünet, rendszerösszeomlás, vagy egyéb akadályok miatt. Ilyen esetben segít az akkumulátor, ami a cache memóriát védi a gép kikapcsolása után is. Ilyenkor bekapcsolás után az adatok kiírásra kerülnek a diszkekre. A legtöbb vezérlőn nem is lehet engedélyezni az írási memória használatát, ha nincs beépítve akkumulátoros védelem.

Eszköz illesztőprogram

A RAID vezérlők használatához speciális eszközmeghajtó illesztőprogramra lehet szükségünk. Ennek hiányában az operációs rendszer nem látja a diszkjeinket, így sem telepítés, sem bootolás nem lehetséges. A meghajtóprogramot a Windows telepítésekor a boot során az F6 billentyű megnyomása után telepíthetjük. Jelenleg az XP/W2Kx operációs rendszerek csak floppyn képesek ezt a meghajtóprogramot fogadni, ezért a telepítés elôtt le kell gyártanunk a megfelelő floppyt, illetve gondoskodnunk kell, hogy a gépben legyen elérhető floppy meghajtó. Néhány RAID vezérlő meghajtóprogramját a Windows beépítve tartalmazza. A telepítés után szükség lehet még a RAID vezérlő további programjainak, kezelőfelületének telepítésére. Ehhez tanulmányozzuk át az adott vezérlők dokumentációját.
A RAID vezérlőhöz adott gyári segégprogramok számos szolgáltatást nyújthatnak:

  • Információt adnak a vezérlőkártya és a diszkek állapotáról
  • Teljesítmény és kihasználtság adatok biztosítása
  • A fizikai és a logikai diszk konfigurációk megjelenítése és kezelése
  • Kötetek létrehozása, bővítése, törlése
  • A cache felhasználásának beállításai

Forrás: Microsoft TechNet

 

A pengerendszer üzemeltetése gazdaságos?

Intel SBCE penge szerver A Sun közép-európai rendszermérnökeinek vezetője, Hernádi József szerint itthon is vannak ugyan pengefelhasználók, de ez a megoldás még nem terjedt el szélesebb körben. Magyarországon a pengeszerverek iránti keresletet az informatikai erőforrások hatékonyabb és rugalmas felhasználásának igénye növelheti. Tapasztalatai szerint a pengerendszerek iparágtól függetlenül azoknak a nagyvállalatoknak a körében terjedt el, amelyek az átlagosnál fejlettebb informatikai rendszert üzemeltetnek, és üzletmenetükben nagy szerepe van az információtechnológiának. A távközlési cégek használják a legtöbb pengekiszolgálót. A távközlés valóban valamennyivel előbbre tart a többi iparágnál: erre utal a távközlés-specifi kus pengerendszerek (ATCA) megjelenése is.

Intel blade SBX82 Intel SBCE penge panel A magyar cégek a pengemegoldások felügyelhetőségét, üzemeltethetőségét, a nagy üzemkészséget és a kis üzemeltetési költségeket tartják a legtöbbre. A döntések hátterében emiatt többnyire a konszolidáció iránti igény áll (például e-mail, infra struktúra-, állomány- és nyomtatókiszolgálók, adatbázis- és webkiszolgálók, valamint alkalmazások konszolidációja). A második helyen áll az üzleti intelligenciával, üzleti adattárházzal kapcsolatos alkalmazások infrastruktúra-igénye, és csak harmadik a HPC motiválta beruházás. Az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés az adatbázis-kiszolgálók területen is – például Oracle RACvel kapcsolatban. Hernádi József véleménye szerint ameddig a konszolidáció, a virtualizáció és a szabványosítás kulcsfogalom marad az informatikai infrastruktúra területén, addig a pengeszerverek és a rájuk épülő megoldások létjogosultsága nem vonható kétségbe, sőt egyre nagyobb lesz. Pengerendszerekkel jól kihasználható például a Solaris operációs rendszer virtualizációs képessége. Egy pengerendszeren több virtuális operációs rendszert hozhatunk létre, s az egyiken adatbázis futhat, a másikon levelezőrendszer; több fejlesztőkörnyezet is kialakítható rajta, külön gép bevonása nélkül is.

Forrás: Computerworld

 

Az Intel 2011 februárban dobja piacra a villámgyors új 5600-as Xeon chipjeit

Előreláthatólag 2011 februárjában fog megjelenni az Intel 3.6GHz-es Westmere-EP osztályú szerver chipje, mely a 4.0GHz-es sebességre is képes lehet, az Intel Turbo Boost technológiájának overclocking támogatása nélkül is. A 32 nanométeres gyártási technológiával épült, négymagos Xeon X5687 az Intel termékfrissítésének egy része, amely a Xeon 5600-as dual socket szerver processzorcsaládot célozza meg és a jövő év elején várható. Az X5687-es 12MB L3 chache-el valamint nyolc számítási szállal (compute thread) rendelkezik és 130 Watt-ot fogyaszt.

Az új Xeon 5600 széria egy 3.46GHz-es, hatmagos processzort, a Xeon 5690-t is magában foglal. Az 5690-es a hődisszipáció tekintetében a 130 Wattos kereten belül marad, és szintén 12MB L3 cache-el kerül piacra. Mindkét chip tartalmazza a következő funkciókat: Intel Virtualization Technology (VT), AESNI (Advanced Encryption Standard New Instructions), Hyper-Threading, Trusted Execution Technology (TXT), és persze a Turbo Boost, ami az X5687-es teljesítményét közel 4.0 GHz-ig növeli bizonyos hőmérsékleti viszonyok mellett, és abban az esetben, ha a négy magból három kikapcsolt állapotban van.

Westmere-EP processzorok
Kattintson a táblázatra!

A Turbo Boost technológia, ami mostanság már megtalálható az összes csúcsteljesítményű Intel processzorban, a chipek alap órajelét növeli meg, ha van megfelelő hőmérsékletnövekedési tartomány (thermal envelope). A Xeon X5687 esetében például akkor, ha a processzor a 130W-os maximális hőleadási tartományán (TDP) belül pörög. A technológia akkor is lökést adhat az órajelnek egy multi-core processzor esetében, ha az épp nem használja az összes magot.

A jelenlegi Xeon 5600-as chipek maximális Turbo Boost frekvenciáit alapul véve egy olyan négymagos, 3.6GHz-es chipnek, mint a Xeon X5687-es simán el kellene érnie a 3.9 GHz körüli teljesítményt, ha a négy magjából hármat épp nem használ. Mivel a Turbo Boost technológia ragaszkodik az előbbiekben említett TDP keret betartásához, és mivel egy beépített, dinamikus eljárásról beszélünk, így nem szükségesek azok a szélsőséges hűtési megoldások és egyéb praktikák, amit a processzor tuningolók használnak arra, hogy az Intel és a rivális AMD által gyártott CPU-k órajelét jóval a gyári érték fölé tornásszák.

Gulftown chip

Az Intel a Xeon 5600-as szériaelső 12 processzorát 2010 márciusban jelentette meg. A Gulftown és Westmere-EP kódnéven is ismert 5600-as processzorok 32nm-esek, és hat maggal és 12 számítási szállal rendelkeznek. A jelenlegi Westmere-EP termékcsoport órajelei a négymagos Xeon X5677 (jelenlegi ára 1.633 USD) esetében meghaladják a 3.46GHz-et, míg a Xeon X5680-as a 3.33GHz-es órajelet tudja biztosítani szintén 1.633 USD darabonkénti összegért.

Egy, a neve elhallgatását kérő whitebox rendszerek építésével foglalkozó szakember szerint a Xeon 5680-as processzor „a leggyorsabb és legkeresettebb chip a piacon”, amit cége a felsőkategóriás x86 szerverek és munkaállomások építésénél használhat fel. A széria termékeinek frissítése nem csak a Westmere-EP termékcsalád nagyteljesítményű modellekkel való kiegészítésére szolgál, hanem belekerül még néhány mainstream termék, valamint egy olyan alap modell is, amely biztosan a Gulftown család legmegfizethetőbb chipje lesz. Ez utóbbi pedig nem más, mint a 1.60 GHz-es Xeon E5603.

Az E5603-as egy négymagos, 80W-os processzor, Turbo Boost és Hyper-Threading nélkül. Ehhez a típushoz kisebb sebességű DDR3 és kevesebb L3 cache jár, mint a nálánál jobban felszerelt chipekhez. A jelenlegi legolcsóbb modell az 5600-as szériából a 2.4 GHz-es, 80 Wattos Xeon E5620-as, és háromszor nagyobb L3 cache-el rendelkezik, mint az E5603-as. Az Intel megjelentetési tervezete szerint a most megjelenő processzorok mindegyike ólom és halogénmentes lesz.

Westmere-EP architektura
 
1. oldal / 3

Ha bármilyen kérdése van, vagy konkrét és részletes árajánlatra lenne szüksége,
írjon: info@szerver.hu | info@realcom.hu vagy hívja kollégánkat: +36 (70) 621-1670

SATA vagy SAS?

SATA, vagy SAS? A szerver kiválasztásánál az egyik legfontosabb kérdés: SATA, vagy SAS merevlemezek lesznek a szerverbe építve?

A válasz lényegében két dologtól függ: az átviteli sebesség igénytől és az ártól. A SAS, azaz Serial Attached SCSI (soros SCSI) gyorsabb, 300 MB/s full-duplex point-to-point soros kommunikáció mellett enterprise megoldás az adattárolás területén.
A belépő- és középkategóriás szerverek viszont tökéletesen boldogulnak a SATA azaz Serial ATA merevlemezekkel, melyek jóval olcsóbb, mégis tökéletesen megbízható megoldást nyújtanak. (Mellesleg a SATA2 is tud 300 MB/s-ot, de csak half-duplex üzemmódban.) Leegyszerűsítve: business- kritius szerver, VMWare? SAS! Általános célú, árérzékeny kiszolgáló? SATA2!

Elárulom, hogy saját kiszolgálóink szerverekhez gyártott SATA2 RAID edition merevlemezekkel vannak szerelve és évek óta minden probléma nélkül, megbízhatóan üzemelnek.
Mi SATA-t használunk.

Szavazás

Mire fókuszáljunk 2012-ben?
 

Hírlevél feliratkozás









Gyors Angol szótár

Minősítéseink

Intel Server Integrator 2011

Intel Premier Member 2012

Kingston Official Partner

Microsoft Kisvállalati Termékspecialista

Nézzen körül nálunk

Camelpark Camelpark.hu

SEO centrum, Google Pagerank

SharePoint SharePoint.hu

hoszting, intranet befektetés nélkül

Realcom RealCom.hu

Microsoft OEM, OLP licenszelés

OCZ SSD-k raktárról


OCZ Vertex 3 SSD