Kiemelkedő storage támogatás: Intel S3420 alaplapok
Ha az ember összeállít egy egyutas szervert, a legjobb megoldás az lehet, ha az Intel S3420GP-as szerveralaplap családjából választja az alapanyagot. Az említett díjnyertes és sokoldalú alaplapokat kezdettől fogva úgy tervezték, hogy csúcsteljesítményt tudjanak nyújtani a fájl és nyomtatószerverek, az e-mail és a web szerverek, valamint az összes vertikális alkalmazás részére, melyekhez egy rendszerintegrátor piacot találhat. A board-ok szintén jól használhatóak olyan beágyazott alkalmazásoknál, mint a kioszk, a navigációs rendszerek, orvosi berendezések, valamint a nagy számítási teljesítményt igénylő applikációk.
Az Intel egyfoglalatos S3420-as ATX szériája kompatibilis a Xeon 3400-as processzorcsaláddal, valamint a Core i3 és a Pentium G6950-nel is. 2 memória csatornával és 6 slot-tal rendelkezik (kivéve a GPV-t, ami néggyel), melyekbe összesen 32GB 1.333MHz-es DDR3 RDIMM tehető ECC támogatással. Ahogy az egy szerver termékcsaládtól várható, ezen alaplapok PCI-on keresztül csak korlátozottan bővíthetőek. A GPLX verzión kívül mindegyik board-nak négy ilyen slot-ja van, ezekből egy vagy kettő lehet PCI Express 2.0 X8 és x4-es, valamint egy PCI 32/33 legacy slot (GPV) vagy egy Mezzanine (GPRX) slot. Mindegyiket az Intel 3420-as lapkakészlete kezeli. A szóban forgó alaplapok legnagyobb előnye, hogy remekül kezelik a storage-okat. Az összes board-ot hat SATA porttal szerelik, melyek közül mind képes a 3Gbps SATA II átviteli sebességre. Mindezek mögött az Intel Embedded Server RAID technológiája áll, mely a csatolt eszközöket RAID 0, 1, 5 vagy 10-ként vagy különálló lemezekként is be tudja konfigurálni. A GPRX és a GPLX modellek magukba foglalják az IDT PCI Express 2.0 technológiát is, mely integrálja az adatátviteli teljesítményt finomhangolását a rendszerszintű hőmérsékletszabályozással. Az IDT ezen kívül további előnyökkel bír a switching és a routing területeken az olyan rendszereknél, melyek 10-Gbit Ethernetet vagy 8-Gbit Fibre Channel-t használnak.
Amikor a CRN Test Center megkérte az Intel-t, hogy segédkezzen a CRN saját teljesítménytesztjének elvégzésében, a cég válaszként a Principled Technologies tesztjének eredményét ismertette. A Principled Technologies egy független elemző cég, mely technológiai jellegű vállalatok értékelését és piaci elemzését végzi, és amelynek az Intel kiadta a termékei tesztelését. Az így kapott eredményekből (melyek kizárólag Intel termékekkel foglalkoztak) a legérdekesebbek és legrelevánsabbak az újraértékesítők szemszögéből azok, amelyek a 3420-as board-ra épült konfigurációk teljesítményeit hasonlítja össze, különböző Xeon és Core 2 processzorokkal szerelve. A web, e-mail és adatbázis szolgáltatások teljesítményét egyszerre mérték a WebBench, a Microsoft (NSDQ:MSFT) LoadGen és a DVD Store 2 nevű, iparági standardként használatos benchmark eszközökkel. A rendszerek tesztelésénél Microsoft Windows Server 2008 Standard Edition x64-et, Exchange 2007-et és SQL Server 2008-at használtak. A processzorokon kívül az összes tesztelt rendszer hardverkonfigurációja megegyezett.
Összegezve a Xeon X3450-es kimagaslóan teljesített az összes terhelési szinten és a energiafelhasználás tekintetében is. A többi processzort sebességben legalább 48%-kal túlteljesítve (a Xeon X3380-asok felettiekről beszélünk) emelkedett ki a sorból. A Core 2 Quad Desktop Q8400-as procit 119%-kal, az X3220-ast pedig 110%-kal verte. Az energiafelhasználás tekintetében az X3450-es 136%-kal nyújtott jobb teljesítményt, mint az X3220-assal szerelt szerver, a négymagos Q8400-nál 87%-kal, az X3380-nál pedig 49%-kal volt jobb. Mi több, az X3450 procival rendelkező szerver anélkül előzte meg a felsorolt, rivális Intel processzorokat, hogy túlhajtotta volna magát; a CPU használati szint egyszer sem emelkedett 60 százalék fölé.
Az Intel most érezhetően nagy lépést tett a teljesítmény és energiafelhasználás javítása irányába mind a processzorok, mind az alaplapok tekintetében. A CRN Test Center mindazoknak a rendszerintegrátoroknak ajánlja az S3420-as szerveralaplapot, akik olyan nagy teljesítményű platformot keresnek, amik nem növelik meg túlzottan a működési költségeket.
Módosítás: ( 2011. március 29., kedd )
Hardveres RAID megoldások
A hardveres RAID megoldások legfőbb előnye, hogy a központi processzor, illetve az operációs rendszer válláról leveszik a diszk kezelés terhét. Hardveres RAID megoldások esetén az operációs rendszer „nem tud” a valós - fizikai - diszk konfigurációról. A diszkvezérlő elfedi a tényleges konfigurációt. Ilyen esetben, ha elindítjuk a lemezkezelőt, általában egy egyszerű Basic diszket látunk. Az itt látott „fizikai diszk” valójában már az a logikai diszk, amelyet a RAID vezérlő „mutat” az operációs rendszernek, s melynek paramétereit a RAID vezérlő állítja be. RAID vezérlők használata esetén a lemezkezelővel nem sok tennivalónk van. Hardveres RAID rendszer telepítését követően nem célszerű dinamikus diszkeket sem használnunk, hiszen minden diszkkel kapcsolatos elhelyezési és konfigurációs műveletet a vezérlő kártya, illetve annak szoftverei végeznek el.
A hardveres RAID eszközök általában saját BIOS-vezérlőprogrammal, illetve saját konfigurációs programmal rendelkeznek. A diszkek konfigurálását, logikai diszkek létrehozását ezekkel a programokkal végezhetjük el. További előny, hogy így olyan operációs rendszerek alatt is használhatunk RAID megoldásokat, amelyek alapesetben
nem támogatják ezek használatát. (pl.: Windows XP). A RAID vezérlôk maszkolásának egy logikus következménye, hogy különféle alacsony szintű diszk kezelő és diagnosztikai programok nem érik el a diszket, illetve hibásan működhetnek. Külön figyelmet érdemel, hogy ebben az esetben a diszkek SMART adatai sem elérhetőek a diagnosztikai programok számára.
Üzem közben cserélhető (Hot Swap) funkció
A hardveres RAID vezérlők egyik nagy előnye a Hot Swap támogatás. Ezzel a technológiával felruházott rendszerekben az operációs rendszer újraindítása nélkül, menet közben lehet a meghibásodott diszket kicserélni, új diszket behelyezni,
a RAID-et javítani, esetleg bővíteni, így ezek a karbantartási műveletek nem okoznak kiesést a kiszolgáló üzemeltetése során.
A professzionális kiszolgálóhardverek kifejezetten ilyen RAID megoldásokat tartalmaznak.
Melegtartalék (hot spare)
A RAID vezérlők általában támogatják a melegtartalék használatát. A melegtartalék egy üres diszk. Amennyiben a tömb valamelyik eleme meghibásodik és ezt a vezérlő észleli, akkor automatikusan kiiktatja a hibás diszket és a tömböt helyreállítja a melegtartalék diszk felhasználásával. Ennek a megoldásnak a használatával fokozható a rendelkezésre állás, növelhetô a biztonság, csökkenthetô a helyreállítási idő.
Cache és akkumulátor védelme
A legtöbb vezérlô saját gyosítómemóriát (cache) használ a teljesítmény növelésére. Ezt a memóriát alapvetően két részre osztva lehet használni: írási és olvasási gyorsítótárként. Az olvasási tár használata egyszerű. A vezérlő ide tölt be a diszkről nagyobb területeket, majd innen gyorsan ki tudja szolgálni az olvasási kéréseket. Kikapcsolás esetén, illetve ha nincs szükség az adatra, az adott adatok elveszhetnek a memóriából. Sokkal nagyobb probléma, ha az írásra szolgáló memóriából (itt az adatok addig tárolódnak, amíg meg nem történik a lassabb
fizikai diszkre való kiírás) nem sikerül maradéktalanul kiírni az adatokat áramszünet, rendszerösszeomlás, vagy egyéb akadályok miatt. Ilyen esetben segít az akkumulátor, ami a cache memóriát védi a gép kikapcsolása után is. Ilyenkor bekapcsolás után az adatok kiírásra kerülnek a diszkekre. A legtöbb vezérlőn nem is lehet engedélyezni az írási memória használatát, ha nincs beépítve akkumulátoros védelem.
Eszköz illesztőprogram
A RAID vezérlők használatához speciális eszközmeghajtó illesztőprogramra
lehet szükségünk. Ennek hiányában az operációs rendszer nem látja a diszkjeinket, így sem telepítés, sem bootolás nem lehetséges. A meghajtóprogramot a Windows
telepítésekor a boot során az F6 billentyű megnyomása után telepíthetjük. Jelenleg az XP/W2Kx operációs rendszerek csak floppyn képesek ezt a meghajtóprogramot fogadni, ezért a telepítés elôtt le kell gyártanunk a megfelelő floppyt, illetve gondoskodnunk kell, hogy a gépben legyen elérhető floppy meghajtó. Néhány RAID vezérlő meghajtóprogramját a Windows beépítve tartalmazza. A telepítés után szükség lehet még a RAID vezérlő további programjainak, kezelőfelületének telepítésére. Ehhez tanulmányozzuk át az adott vezérlők dokumentációját.
A RAID vezérlőhöz adott gyári segégprogramok számos szolgáltatást
nyújthatnak:
- Információt adnak a vezérlőkártya és a diszkek állapotáról
- Teljesítmény és kihasználtság adatok biztosítása
- A fizikai és a logikai diszk konfigurációk megjelenítése és kezelése
- Kötetek létrehozása, bővítése, törlése
- A cache felhasználásának beállításai
Forrás: Microsoft TechNet
|
A pengerendszer üzemeltetése gazdaságos?
A Sun közép-európai rendszermérnökeinek vezetője, Hernádi József szerint itthon is vannak ugyan pengefelhasználók, de ez a megoldás még nem terjedt el szélesebb körben. Magyarországon a pengeszerverek iránti keresletet az informatikai erőforrások hatékonyabb és rugalmas felhasználásának igénye növelheti. Tapasztalatai szerint a pengerendszerek iparágtól függetlenül azoknak a nagyvállalatoknak a körében terjedt el, amelyek az átlagosnál fejlettebb informatikai rendszert üzemeltetnek, és üzletmenetükben
nagy szerepe van az információtechnológiának. A távközlési cégek használják a legtöbb pengekiszolgálót. A távközlés valóban valamennyivel előbbre tart a többi iparágnál: erre utal a távközlés-specifi kus pengerendszerek (ATCA) megjelenése is.
A magyar cégek a pengemegoldások felügyelhetőségét, üzemeltethetőségét, a
nagy üzemkészséget és a kis üzemeltetési költségeket tartják a legtöbbre. A döntések hátterében emiatt többnyire a konszolidáció iránti igény áll (például e-mail, infra struktúra-, állomány- és nyomtatókiszolgálók, adatbázis- és webkiszolgálók, valamint alkalmazások konszolidációja). A második helyen áll az üzleti intelligenciával, üzleti adattárházzal kapcsolatos alkalmazások infrastruktúra-igénye, és csak harmadik a HPC motiválta beruházás. Az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés az adatbázis-kiszolgálók területen is – például Oracle RACvel kapcsolatban. Hernádi József véleménye szerint ameddig a konszolidáció, a virtualizáció és a szabványosítás kulcsfogalom marad az informatikai infrastruktúra területén, addig a pengeszerverek és a rájuk épülő megoldások létjogosultsága nem vonható kétségbe, sőt egyre nagyobb lesz. Pengerendszerekkel jól kihasználható például a Solaris operációs rendszer virtualizációs képessége. Egy pengerendszeren több virtuális operációs
rendszert hozhatunk létre, s az egyiken adatbázis futhat, a másikon levelezőrendszer; több fejlesztőkörnyezet is kialakítható rajta, külön gép bevonása nélkül is.
Forrás: Computerworld
Az Intel 2011 februárban dobja piacra a villámgyors új 5600-as Xeon chipjeit
Előreláthatólag 2011 februárjában fog megjelenni az Intel 3.6GHz-es Westmere-EP osztályú szerver chipje, mely a 4.0GHz-es sebességre is képes lehet, az Intel Turbo Boost technológiájának overclocking támogatása nélkül is. A 32 nanométeres gyártási technológiával épült, négymagos Xeon X5687 az Intel termékfrissítésének egy része, amely a Xeon 5600-as dual socket szerver processzorcsaládot célozza meg és a jövő év elején várható. Az X5687-es 12MB L3 chache-el valamint nyolc számítási szállal (compute thread) rendelkezik és 130 Watt-ot fogyaszt.
Az új Xeon 5600 széria egy 3.46GHz-es, hatmagos processzort, a Xeon 5690-t is magában foglal. Az 5690-es a hődisszipáció tekintetében a 130 Wattos kereten belül marad, és szintén 12MB L3 cache-el kerül piacra.
Mindkét chip tartalmazza a következő funkciókat: Intel Virtualization Technology (VT), AESNI (Advanced Encryption Standard New Instructions), Hyper-Threading, Trusted Execution Technology (TXT), és persze a Turbo Boost, ami az X5687-es teljesítményét közel 4.0 GHz-ig növeli bizonyos hőmérsékleti viszonyok mellett, és abban az esetben, ha a négy magból három kikapcsolt állapotban van.

Kattintson a táblázatra!
A Turbo Boost technológia, ami mostanság már megtalálható az összes csúcsteljesítményű Intel processzorban, a chipek alap órajelét növeli meg, ha van megfelelő hőmérsékletnövekedési tartomány (thermal envelope). A Xeon X5687 esetében például akkor, ha a processzor a 130W-os maximális hőleadási tartományán (TDP) belül pörög. A technológia akkor is lökést adhat az órajelnek egy multi-core processzor esetében, ha az épp nem használja az összes magot.
A jelenlegi Xeon 5600-as chipek maximális Turbo Boost frekvenciáit alapul véve egy olyan négymagos, 3.6GHz-es chipnek, mint a Xeon X5687-es simán el kellene érnie a 3.9 GHz körüli teljesítményt, ha a négy magjából hármat épp nem használ. Mivel a Turbo Boost technológia ragaszkodik az előbbiekben említett TDP keret betartásához, és mivel egy beépített, dinamikus eljárásról beszélünk, így nem szükségesek azok a szélsőséges hűtési megoldások és egyéb praktikák, amit a processzor tuningolók használnak arra, hogy az Intel és a rivális AMD által gyártott CPU-k órajelét jóval a gyári érték fölé tornásszák.

Az Intel a Xeon 5600-as szériaelső 12 processzorát 2010 márciusban jelentette meg. A Gulftown és Westmere-EP kódnéven is ismert 5600-as processzorok 32nm-esek, és hat maggal és 12 számítási szállal rendelkeznek. A jelenlegi Westmere-EP termékcsoport órajelei a négymagos Xeon X5677 (jelenlegi ára 1.633 USD) esetében meghaladják a 3.46GHz-et, míg a Xeon X5680-as a 3.33GHz-es órajelet tudja biztosítani szintén 1.633 USD darabonkénti összegért.
Egy, a neve elhallgatását kérő whitebox rendszerek építésével foglalkozó szakember szerint a Xeon 5680-as processzor „a leggyorsabb és legkeresettebb chip a piacon”, amit cége a felsőkategóriás x86 szerverek és munkaállomások építésénél használhat fel. A széria termékeinek frissítése nem csak a Westmere-EP termékcsalád nagyteljesítményű modellekkel való kiegészítésére szolgál, hanem belekerül még néhány mainstream termék, valamint egy olyan alap modell is, amely biztosan a Gulftown család legmegfizethetőbb chipje lesz. Ez utóbbi pedig nem más, mint a 1.60 GHz-es Xeon E5603.
Az E5603-as egy négymagos, 80W-os processzor, Turbo Boost és Hyper-Threading nélkül. Ehhez a típushoz kisebb sebességű DDR3 és kevesebb L3 cache jár, mint a nálánál jobban felszerelt chipekhez. A jelenlegi legolcsóbb modell az 5600-as szériából a 2.4 GHz-es, 80 Wattos Xeon E5620-as, és háromszor nagyobb L3 cache-el rendelkezik, mint az E5603-as. Az Intel megjelentetési tervezete szerint a most megjelenő processzorok mindegyike ólom és halogénmentes lesz.

|