Category Blog
Egy hónappal a csúcs-SSD, az 510-es után megérkezett az Intel középkategóriás szilárdtest-meghajtója is. A frissítés csak növekedést hozott, a meghajtó irányítását továbbra is az előző generációs kontroller végzi, így a sebesség nem változott jelentősen.
Megérkezett az Intel középkategóriás SSD-inek frissítése, a 320-as család. Az X25-M utódjaként megszületett család 40, 80, 120, 160, 300 és 600 gigabájtos verzióban lesz elérhető, így várhatóan mindenki megtalálja majd a pénztárcájának és igényeinek megfelelő méretet. Az új meghajtók a 34 nanométeres csíkszélességgel készülő Postville architektúra 25 nanométeres változatai, ennek köszönhetően jelentősen nagyobb kapacitással rendelkeznek, mint az előző generáció.
Megérkezett az Intel középkategóriás SSD-inek frissítése, a 320-as család. Az X25-M utódjaként megszületett család 40, 80, 120, 160, 300 és 600 gigabájtos verzióban lesz elérhető, így várhatóan mindenki megtalálja majd a pénztárcájának és igényeinek megfelelő méretet. Az új meghajtók a 34 nanométeres csíkszélességgel készülő Postville architektúra 25 nanométeres változatai, ennek köszönhetően jelentősen nagyobb kapacitással rendelkeznek, mint az előző generáció.
A lemez titkosítása AES-128 erősségű és a rendszerszintű ATA-jelszóval közösen védi a rendszert. Az alap titkosítás alkalmas ugyanarra, hogy a NAND-on tárolt adatot titkosítsa, ez azonban csak szétszerelt SSD esetén nyújt védelmet. A teljes lemezre kiterjedő titkosításhoz az ATA-jelszó beállítása szükséges (ez PC-ken a BIOS jelszó felállításával lehetséges), így pedig a lemez más számítógépbe téve is olvashatatlan marad. Az extra lépés azért szükséges, mert a 128 bites visszafejtő jelszót a meghajtó maga tárolja, így ha azt áttesszük egy másik gépbe, a visszafejtés továbbra is működni fog.
Az új meghajtók legnagyobb problémája, hogy még mindig csak SATA2-es, vagyis 3 Gbps sávszélességű csatolóval rendelkeznek, ami egyértelműen korlátozza a teljesítményt - főleg a szekvenciális írás és olvasás alatt. A problémát valamelyest orvosolja, hogy a véletlenszerű elérésben még mindig nagyon jó az Intel, így a meghajtó teljesítménye nem rosszabb átlagosnál. A részletes teljesítményelemzést az Anandtech oldalán lehet olvasni.
Az Intel meghajtók legnagyobb előnye mindig a megbízhatóság volt, ez pedig kritikus tényező, mivel ahogy a NAND memória csíkszélessége csökken, úgy lehet egyre kevesebbszer újraírni az adott cellát. Hogy az előző generációnál megszokott megbízhatóságot megőrizze, az Intel ezért bizonyos NAND-szintű redundanciát épít a meghajtóba. Így például a 300 gigabájtosként eladott merevlemez formázott kapacitása 279 gigabájt, miközben 320 gigabájtnyi memoriát tartalmaz - tehát a merevlemez kapacitásának 13 százaléka tartalékban áll. A meghajtó így a fejlett elhasználódás-kiegyenlítés mellett rendelkezik azzal a lehetőséggel is, hogy a statisztikai határértéket megközelítő cellákat kivonja forgalomból és kevésbé használtakkal pótolja. Ez azért fontos, mert normális esetben egy meghajtó csak addig működőképes, amíg az első szektor kimerül, így azonban a leggyengébb láncszem még elég hosszú ideig pótolható marad.
Az Intel belső mérései szerint az előző generációs meghajtók meghibásodási aránya mintegy 0,61 százalék évente, adatközpontos használat mellett pedig mindössze 0,26 százalék. A meghibásodások egy részét sikerült részletesen dokumentálni, a legfontosabb okokra pedig különös figyelmet fordított a chipgyártó, így a harmadik generáció várhatóan még megbízhatóbb lesz, mint az eddigi meghajtók.
A megbízhatóságot növeli egy RAID-szerű beépített redundancia is, az Intel szerint a meghajtó egy egész kieső NAND-magot képes pótolni probléma nélkül. Ennek érdekében az ellenőrzőösszegek a tartalék tárhely egy részén találhatóak, és amennyiben egy mag kiesik, a rajta található adatok rekonstruálhatóak maradnak.
Az új SSD-k sikere természetesen nagymértékben az árazáson fog múlni. A teljesítmény nem káprázatos, de az új, 25 nanométeres memórialapkák alkalmazásával ugyanazért az árért kétszer akkora tárhelyet fogunk kapni - az előző generációhoz viszonyítva. Az Intel dolgát könnyíti, hogy a NAND memóriák piacán nem csak mint fogyasztó, hanem mint gyártó is részt vesz, a Micronnal közös gyára révén.
Forrás: hwsw.hu
A Sun közép-európai rendszermérnökeinek vezetője, Hernádi József szerint itthon is vannak ugyan pengefelhasználók, de ez a megoldás még nem terjedt el szélesebb körben. Magyarországon a pengeszerverek iránti keresletet az informatikai erőforrások hatékonyabb és rugalmas felhasználásának igénye növelheti. Tapasztalatai szerint a pengerendszerek iparágtól függetlenül azoknak a nagyvállalatoknak a körében terjedt el, amelyek az átlagosnál fejlettebb informatikai rendszert üzemeltetnek, és üzletmenetükben
nagy szerepe van az információtechnológiának. A távközlési cégek használják a legtöbb pengekiszolgálót. A távközlés valóban valamennyivel előbbre tart a többi iparágnál: erre utal a távközlés-specifi kus pengerendszerek (ATCA) megjelenése is.
A magyar cégek a pengemegoldások felügyelhetőségét, üzemeltethetőségét, a
nagy üzemkészséget és a kis üzemeltetési költségeket tartják a legtöbbre. A döntések hátterében emiatt többnyire a konszolidáció iránti igény áll (például e-mail, infra struktúra-, állomány- és nyomtatókiszolgálók, adatbázis- és webkiszolgálók, valamint alkalmazások konszolidációja). A második helyen áll az üzleti intelligenciával, üzleti adattárházzal kapcsolatos alkalmazások infrastruktúra-igénye, és csak harmadik a HPC motiválta beruházás. Az utóbbi időben megnőtt az érdeklődés az adatbázis-kiszolgálók területen is – például Oracle RACvel kapcsolatban. Hernádi József véleménye szerint ameddig a konszolidáció, a virtualizáció és a szabványosítás kulcsfogalom marad az informatikai infrastruktúra területén, addig a pengeszerverek és a rájuk épülő megoldások létjogosultsága nem vonható kétségbe, sőt egyre nagyobb lesz. Pengerendszerekkel jól kihasználható például a Solaris operációs rendszer virtualizációs képessége. Egy pengerendszeren több virtuális operációs
rendszert hozhatunk létre, s az egyiken adatbázis futhat, a másikon levelezőrendszer; több fejlesztőkörnyezet is kialakítható rajta, külön gép bevonása nélkül is.
Ha bármilyen kérdése van, vagy konkrét és részletes árajánlatra lenne szüksége,
A szerver kiválasztásánál az egyik legfontosabb kérdés:
SATA, vagy SAS merevlemezek lesznek a szerverbe építve?
